|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVD9 dalKlág Dávid
9 Songs – brit, 2004. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Kieran O’Brien, Margo Stilley. Forgalmazó: Best Hollywood. 71 perc.
A 9 dal nem koncertfilm, nem pornó, de még szoft-erotika sem. Michael Winterbottom 2004-es dokumentarista stílusgyakorlata vérbeli romantikus dráma, igaz, pont azokból az elemekből építkezik, amiket a konzervatív filmkészítők és cenzorok elsőként húznának ki a szinopszisból: valóságos, explicit, gondos narratív ívet felhúzó szexjelenetekből.
Egy párkapcsolat érzelmi hullámvasútját kizárólag szexuális aktusokon keresztül bemutatni legalább annyira ambiciózus terv, mint amennyire látszólag megvalósíthatatlan. Winterbottom azonban olyan körítést szerkesztett intim és kevésbé intim, de mindvégig személyes pillanatokból, amik mind az elsődleges szándékot támasztják alá – a brit Antarktisz-kutató és az amerikai diáklány pár szavas vitái, közös főzőcskéik és főleg koncertélményeik már tökéletes látleletet biztosítanak kapcsolatukról. A 9 dal ugyanis a brit Matt flashbackjeire épül, aki már a nyitányban bevallja, hogy nem emlékszik a beszélgetéseik részleteire, csak a lány ízére, illatára és tapintására, arra, ahogyan egymást kielégítették és koncertekre jártak.
Winterbottom a manchesteri zenetörténelmet zseniálisan feldolgozó Non-stop partyarcokban még csak korrajzként integrálta a betétdalokat, de a 9 dalban már szerves részei a történetnek: a Primal Scream eksztatikus tánczenéje, a Black Rebel Motorcycle Club filmet keretező, fásult blues-rockja vagy Michael Nyman finom zongorakoncertje mind tökéletesen kommentálja Matt és Lisa rezignáltan végződő románcát.
Kérdés, hogy a forgalmazó miért éppen a 9 dalt jelentette meg elsőként DVD-n Winterbottom munkái közül. Habár a 9 dal a rendező dokumentum és fikció közötti vékony határon elhelyezhető eddigi életművének jelentős darabja, a Wonderland vagy a 2005-ös Bikatöke sokkal reprezentatívabb.
Extrák: filmelőzetesek és külön megtekinthető, a filmből kiemelt koncertjelenetek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 918 átlag: 5.44 |
|
|
|
|