|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA betolakodóVarró Attila
Philip K. Dick, az amerikai sci-fi szerzők második generációjának egyik vezéralakja 1953-ban pályájának kezdetén áll, alig egy esztendeje mondta fel lemezbolti állását az irodalmi karrier kedvéért: ebben az évben fog hozzá első kiadott regényéhez (Solar Lottery), A betolakodó című pár oldalas novelláját pedig júniusban publikálja az Astounding Science Fiction magazin (magyarul a Gyilkos idők című antológiában olvasható). A Salemi boszorkányok és a Támadók a Marsról évében járunk: a rövidke történet hőse elismert fegyvermérnökből egyik pillanatról a másikra közveszélyes pária lesz, miután azzal vádolják meg, hogy a földönkívüli támadók beszivárgó robotszabotőre, aki csupán bitorolja emberi modellje testét és emlékeit. Vérbeli Dick-darab, a paranoid kényszerképzetei ellen különféle kábítószerekkel védekező író kedvenc motívumai sorra fénylenek fel benne: diktatórikus államhatalom és démoni idegenek, beszivárgás és konspiráció, álmodó androidok és emlékmások.
Míg Dick már a hatvanas évek derekán megkapta az őt megillető irodalmi elismerést (többek közt egy Hugo-díjat a The Man from the High Castle című disztópiájáért), művei filmkarrierjét már nem élhette meg: a Szárnyas fejvadász bemutatója idején halt meg 54 évesen, meggyötörten és félőrülten. A későbbi kínálatot tekintve talán jobb is így: az Emlékmás és az Elhagyott bolygó elkeserítően egydimenziós adaptációi után idén A betolakodóval folytatódott életműve öncélú és ostoba álomgyári kisajátítása. Gary Felder hűen követi a Verhoeven által kitaposott ösvényt: költségkímélt sci-fi thrillere primitív akciójelenetekkel és nemeslelkű földalatti ellenállókról szóló mellékszállal másfél órásra dúsított Emlékmás-replikáns, a Csillagközi invázió jelmezeivel a Robotzsaru díszletelemei között. A megcsavart végkifejlet mindenestre megidézi néhány torokszorító pillanatra Dick mizantróp szellemét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1050 átlag: 5.48 |
|
|
|
|