|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziIzlandi amazonBaski Sándor
Kona
fer í stríð – izlandi, 2018. Rendezte: Benedikt Erlingsson. Írta: Ólafur
Egilsson. Kép: Bergsteinn Björgúlfsson. Zene: David Thór Jónsson. Szereplők:
Halldóra Geirharðsdóttir (Halla), Jóhann Sigurdarson (Sveinbjörn), Juan Camillo
Roman Estrada (Juan), Jörundur Ragnarsson (Baldvin). Gyártó: Vintage Pictures /
Köggull Filmworks / Slot Machine. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 101 perc.
Első
rendezésével, a Lovak és emberekkel
Benedikt Erlingsson a természettel sajátos szimbiózisban élő izlandiak
bestiáriumát rajzolta meg. A távolságtartó, fanyar hangvételt második filmjében
empatikusabb prizmára cserélte: egy olyan főszereplőt választott, aki ugyan
saját környezetében is különcnek számít, de kötődése Izlandhoz nem képezheti
vicc tárgyát. Halla, a középkorú énektanár titokban újra és újra szabotálja az
izlandi tájon sebként éktelenkedő alumíniumgyár működését. Célja, hogy
megakadályozza a kínai befektetők érkezését, akik újabb beruházásokkal tovább
veszélyeztetnék a környezetet. A nő számára a dilemmát nem az egyre komolyabb
erőkkel felvonuló nyomozóhatóságok jelentik, hanem, ahogy az az ökoterrorizmust
taglaló filmekben (Sötét húzások, A Kelet)
megszokott, a személyes ambíciók előtérbe kerülése. Értesítést kap róla, hogy
négy évvel ezelőtt beadott kérelme alapján örökbe fogadhat egy elárvult ukrán
kislányt, ami nyilván gerillakarrierje végét jelentené.
A Lovak és emberekhez hasonlóan a fő
attrakciót ezúttal is Bergsteinn Björgúlfsson operatőr lenyűgöző totálképei
jelentik, amelyek a képeslap-romantika helyett Halla dühét és motivációját
hívatottak alátámasztani. Erlingsson ugyanakkor az abszurd humorról sem mond
le, a fajsúlyos témát olyan running gagekkel
ellenpontozza, mint a soundtrackről gondoskodó zenészek megjelenítése, vagy a
szerencsétlen külföldi turista, akit állandóan letartóztatnak; ők ráadásul
később dramaturgiai funkciót is kapnak. Az Izlandi
amazon mégis a címszereplő miatt érdemel leginkább figyelmet: Hallával egy
olyan öntudatos, erős, és senkivel össze nem téveszthető női hőst teremtett a
rendező, aki akkor is alkalmas a példaképszerepre, ha a módszereivel esetleg
nem is értünk egyet.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|