rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Dom Hemingway

Tüske Zsuzsanna

Dom Hemingway – brit, 2013. Rendezte és írta: Richard Shepard. Kép: Gilles Nuttgens. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Jude Law (Dom), Emilia Clarke (Evelyn), Richard E. Grant (Dickie), Demian Bichir (Fontaine), Kerry Condon (Melody). Gyártó: RPC / BBC Films / Pinewood Studios. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 93 perc.

A műfajfilm első számú antihősei, a gengszterek között akad néhány hírhedt figura, akik visszataszító természetükkel sokkal inkább a pokoli fattyaknak járó érdemrendért indulnak, ahelyett, hogy csak a szolíd, „fekete bárány” címmel gurigáznának. A Bronson fékezhetetlen, ösztönállatként taroló főhőse, vagy a Szexi dög kíméletlenségében is lehengerlő Donja után első látásra hasonló kaliberű bűnöző indul útjára a tisztességgel levezényelt műfaji munkákat jegyző író-rendező, Richard Shepard legújabb gengszter-opuszában.

A börtönből frissen szabaduló, vulgáris szóvirágok virtuózaként és faragatlan őstulokként egyaránt brillírozó címszereplő, Dom Hemingway, egykor profi kasszafúró 12 évet húz le a börtönben megbízója, egy rettegett orosz maffiafőnök helyett. A forrófejű Dom jutalma elvesztegetett családjának hűlt helye és egy nagy rakás pénz, hamar kiderül azonban, hogy a zsákmányt megtartani és életben maradni nehéz dolog ebben a kegyetlen világban, ahol manapság már csak a lúzerek követik a betyárbecsület kódexét.

Shepard (Rókavadászat, A Matador) ezúttal is vígjátéki és drámai, időnként tragikusba hajló tónusokat visz fel egyszerre a gyöngyvászonra – ebben egy másik, sötét karakterekre szakosodott fenegyerek, Martin McDonagh nyomdokaiba lép, a kisebb mennyiségű spiritusz híján azonban nem sikerül brit kollégája legendás munkáihoz (lásd Erőszakik) hasonló emlékezetes alkotást összerántania. A Matador bérgyilkos figurája után Shepard gengszterhőse sem válik elvetemült, ikonikus figurává, látványos, karcos antréját követően a szerző fokozatos puhulásra ítéli, azonban az ízesen fröccsenő monológok, párbeszédek és jól irányzott fekete humorbombák, ha nem is hozzák el az igazi nagy balhét, egy figyelemreméltóbb zsákmánnyal mégis kecsegtetnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11631

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 513 átlag: 5.65

előző 1 következőúj komment

Zoolander#1 dátum: 2014-11-27 11:31Válasz
A Kodolányi János Főiskola kommunikációs tanszék blogja. Én is publikálok rajta. Fogadjátok sok szeretettel.
https://amilapunk.wordpress.com/…/11/17/dom-hamingway-krit…/
Trafikant András