KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Idegen közöttünk

Koltai Ágnes

Melanie Griffith-nek nem áll jól a kemény zsaru póza. Dolgozó nőnek is épp elég emancipált volt, de fegyverforgató kopónak (lógó ingben, beige zakóban, kényelmesre taposott lapos cipőben) több mint férfias. Melanie Griffith-nek nem áll jól a neofita túlbuzgalom. Ezt az egykor szelíd amerikai színésznőt (e hollywoodi ritka kincset) rendezője, Sidney Lumet beöltöztette facér, morgós, verekedős New York-i rendőrnek, és elzavarta az alsó East Endre, az ortodox zsidók negyedébe. A szobormerevre sminkelt Melanie beront az áhítattól pokolian ünnepélyes haszid közösségbe, a rabbival úgy beszél, mint egy illegális mexikói határsértővel, az ifjú Tóra-tudóst a maguk mellé pislantó szüzikéknek kijáró gúnnyal illeti, aztán rádöbben, hogy ezek is emberek. Mármint az ortodox amerikai zsidók. (És a nem ortodoxok? És a nem amerikaiak? Róluk csináljon más filmet!)

Melanie és az ő kövérkés (glicerines) könnyei csupán arra kellettek, hogy Sidney Lumet, megirigyelve a „jöttment ausztrál”, Peter Weir sikerét (Kis szemtanú), megmutassa: a zárt kisvilágokat és a krimit ő is össze tudja varrni egyetlen történetté. Kizárólag azért, hogy a moziba még járó kispolgárok előítéleteit foszlassa. De idegen maradt közöttük – tévetegen bóklászik az alsó East Enden is és az előítéletek széles országútján is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/08 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1345