KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ember Judit (1935–2007)

Bori Erzsébet

 

 

Ő készített először koncepciós pert feldolgozó dokumentumfilmet Magyarországon. Ennél is fontosabb, hogy 1982-ben a Pócspetrivel megteremtette a történelmi tényfeltáró műfajt, amely minden túlzás nélkül a rendszerváltás szellemi-lelki előkészítőjévé vált. A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenesek kezdete úgy is leírható, hogy a szó szoros értelmében százezrek ülnek órákon át a mozivászon vagy a tévéképernyő előtt Ember Judit, GyarmathyBöszörményi, Gulyásék és pályatársaik monstruózus filmjeit nézve, és azzal a meggyőződéssel állnak fel a székből, hogy nem lehet tovább a régi módon élni.

Két év a moszkvai Lenin Intézetben, majd magyar–történelem szak a pesti bölcsészkaron az ötvenes években – virtigli káderéletrajz kezdődhetne így. De Ember Judit harmincévesen pályát módosít, és jelentkezik a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Herskó János osztályába, amelyet más irányú végzettséggel rendelkező felnőtteknek indítottak. 1972-ben Gazdag Gyulával közösen rendezi A határozatot, e máig megkerülhetetlen doku-klasszikust – amiről azt hinnénk, hogy csak itthon vagy a szűkebb régióban érthető igazán, ám erre csattanósan rácáfolt az amerikai Filmintézet, amikor beválasztotta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé.

Ember Judit rendezői módszere, stílusa látszólag nehezen megragadható, hiszen közel három évtizedes munkássága elválaszthatatlan attól a lázas útkereséstől, a világot megismerni, sőt megváltani akaró szenvedélytől, ami a hatvanas évek előtt gyakorlatilag nem létező magyar dokumentumfilmezést (és a vele párhuzamosan kibontakozó szociológiát) jellemezte. Visszatekintve Ember pályájára – amelyből olyan remekek emelkednek ki, mint a Tantörténet, a Menedékjog, az Újmagyar siralom vagy az És ne vígy minket a kísértésbe, mégis fölismerhető az a sajátságos módszere, amire maga mutatott rá, amikor egyik jelentős filmje címének választotta: Hagyd beszélni a Kutruczot!.

Máig úgy látom Ember Juditot, ahogy az ölében szorongatott retiküljével ül a hokedlin egy pócspetri udvaron, a háttérben a száradni kiakasztott dohánylevelek fala, és kibeszélteti az emberekből a megfélemlítéssel és hazugsággal évtizedekre elnémított igazat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9251