KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A holló

Tamás Amaryllis

Szomorú szenzáció köríti A holló bemutatóját szerte a világon: forgatása közben lelte halálát Brandon Lee, a kung fu-fejedelem Bruce Lee fia. Mintha A holló forgatókönyvírói nemcsak egy ősi legenda nyomán, hanem Brandon Lee karmáját megsejtve fundálták volna ki a történetet. A zaklatott, sátánista szertartást idéző képek az Ördög éjszakáján visszatért halott lélekről, a Bosszú Angyaláról csak fokozzák rosszérzéseinket. A holló gigantikus klipjében férfidúvadak hörögnek, vicsorognak, nyekkennek, aprítják és ritkítják egymást a pirotechnikai bravúrdíszletek közt. „A század vége az állatemberé” – jósolta Hamvas Béla, s e jóslata beigazolódni látszik. Ahogy a harcművészet tragikus sorsú gondolkodójának és fiának „sötét hatalmaktól való megkísértettsége” is magánéletük fátumának tűnik. Brandon éppoly otthonosan mozog apja szellemi örökében, mint a pusztulás, pusztítás rejtelmes misztériumvilágában. Lee-hívők bizonyára azt is felfedezik majd, hogy hasonló mezben alakít itt, mint Bruce A sárkány közbelépben. S természetesen ebben a borzasztóan kimódolt őrületben is van öt zseniális másodperc: amikor Brandon óriási griffmadárként kering az égő házak felett. De hát ettől még a holló nem békegalamb, s a sorsot meg lehet kísérteni… De csak „itt, most az egyszer, és soha többé”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=722