KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/július
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei Kortárs történelmi zsánerfilmek
• Kovács Patrik: A kém álarca A játszma
• Béresi Csilla: Titkos történetek Mészáros Márta hősnői
• Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus Beszélgetés Réder Györggyel
• Vajda Judit: Ez az igazi hungarikum, nem a pálinka Friss Hús 2022
ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
• Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért Az amerikai akciófilm eszmei háttere
• Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia Zsánerfilm és politika
• Géczi Zoltán: Veteránparádé Top Gun: Maverick
• Greff András: Rabszolgahad indult velük James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise
ÚJ RAJ
• Szabó G. Ádám: Szellemek városa Isabel Sandoval
A KRIMI KLASSZIKUSAI
• Orosdy Dániel: A harmadik utas Ross Macdonald (1915–1983)
• Nagy V. Gergő: Két hajnal Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset
• Varró Attila: Vágy a mélybe Goodis és Fuller
FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
• Barkóczi Janka: Mi a FIAF? A filmarchiválás szervezetei
• Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora Fűzi Izabella: A vurstlitól a moziig
• Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása Bródy István: A munkászubbony
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Ki a buborékból Graz // Linz
• Vincze Teréz: Piros betűs ünnep Udine
KRITIKA
• Kovács Patrik: Szögre akasztott idő Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
• Huber Zoltán: Ketrecbe zárva Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben Nick Cave – This Much I Know To Be True
MOZI
• Vajda Judit: Hold 66
• Kovács Kata: Az árva
• Bartal Dóra: A jó főnök
• Rudas Dóra: Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek
• Varró Attila: Kung Fu Zohra
• Herczeg Zsófia: Bezárva
• Bárány Bence: Badman – A nagyon sötét lovag
• Kovács Patrik: Jurassic World: Világuralom
STREAMLINE MOZI
• Gyenge Zsolt: Hasan útja
• Baski Sándor: Studio 666
• Pozsonyi Janka: Állítsátok meg a Földet
• Benke Attila: Kísérteties gyilkosságok
• Varró Attila: Mindent egy lapra
• Bonyhecz Vera: Legenda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Frankofón folytatások

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Badman – A nagyon sötét lovag

Bárány Bence


Superheros malgré lui – francia, 2022. Rendezte: Philippe Lacheau. Írta: Julien Arruti és Pierre Dudan. Kép: Vincent Richard. Zene: Maxime Desprez és Michel Tordjman. Szereplők: Philippe Lacheau (Cédric), Tarek Boudali (Adam), Élodie Fontan (Éléonore), Alice Dufour (Laure). Gyártó: Baf Prod / Cinéfrance Studios. Forgalmazó: Prorom. Szinkronizált. 82 perc.

 

A Badman – A nagyon sötét lovag újabb sikertelen kísérlet egy olyan filmes szubzsáner feltámasztására, amelybe a nemzetközi filmgyártás – ezúttal francia kezdeményezésre évtizedenként néhány alkalommal igyekszik friss életet lehelni. Egy paródiafilmtől a filmes referenciák (végtelennek ható) kavalkádján és felhőtlen szórakozáson túl nem igazán számít többre a közönség, ám a Badman legnagyobb hibája, hogy csak az előbbi kritériumnak tud maradéktalanul megfelelni, mivel az amnéziás igazságosztó története unásig ismételt, főként altesti poénokban kicsúcsosodó helyzetkomikumokon kívül nem képes egyebet nyújtani.

Illetve dehogynem képes, hiszen a filmet rendező Philippe Lacheau – egyben a címszereplő megformálója – mindenből viccet csinál, amiből 2022-ben már nem lehet, vagy legalábbis nem illik. Az arcpirítóan kíméletlen fekete humor révén a Badman akár még egy üde színfoltot is vihetne ebbe, a Horrorra akadva-filmek sokadik folytatása óta igencsak megfáradt alműfajba, ám a film már inkább az ízléstelenség határát súrolja akkor, amikor például Alec Baldwin gondatlanságból elkövetett gyilkosságára fűz fel egy – egyébként meglehetősen gyenge – poént. Pedig az alapötlet adja magát: a Badman ugyanis napjaink szuperhősfilmes dömpingjét lovagolja meg, hogy valamennyi aspektusából kiforgassa a filmvilágot jelenleg is magabiztosan uraló gyártási kategóriát. Így tehát természetesnek hat, hogy noha Badman – habár a karakter kosztümje alapján inkább a Fekete Párducra emlékeztet – nyilvánvalóan Batmant idézi, a filmben könnyedén megférnek egymás mellett a DC és a Marvel igazságosztóira (és filmjeikre) tett utalások. A kisstílű francia szuperhős kalandjait elbeszélő paródiafilm erőltetettségét ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a YouTube-on bármelyik szuperhősfilm „svédelt” low-budget remake-je nagyobb mosolyt tud csalni az arcunkra, mint a Badman.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/07 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15418