KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/július
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei Kortárs történelmi zsánerfilmek
• Kovács Patrik: A kém álarca A játszma
• Béresi Csilla: Titkos történetek Mészáros Márta hősnői
• Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus Beszélgetés Réder Györggyel
• Vajda Judit: Ez az igazi hungarikum, nem a pálinka Friss Hús 2022
ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
• Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért Az amerikai akciófilm eszmei háttere
• Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia Zsánerfilm és politika
• Géczi Zoltán: Veteránparádé Top Gun: Maverick
• Greff András: Rabszolgahad indult velük James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise
ÚJ RAJ
• Szabó G. Ádám: Szellemek városa Isabel Sandoval
A KRIMI KLASSZIKUSAI
• Orosdy Dániel: A harmadik utas Ross Macdonald (1915–1983)
• Nagy V. Gergő: Két hajnal Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset
• Varró Attila: Vágy a mélybe Goodis és Fuller
FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
• Barkóczi Janka: Mi a FIAF? A filmarchiválás szervezetei
• Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora Fűzi Izabella: A vurstlitól a moziig
• Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása Bródy István: A munkászubbony
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Ki a buborékból Graz // Linz
• Vincze Teréz: Piros betűs ünnep Udine
KRITIKA
• Kovács Patrik: Szögre akasztott idő Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
• Huber Zoltán: Ketrecbe zárva Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben Nick Cave – This Much I Know To Be True
MOZI
• Vajda Judit: Hold 66
• Kovács Kata: Az árva
• Bartal Dóra: A jó főnök
• Rudas Dóra: Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek
• Varró Attila: Kung Fu Zohra
• Herczeg Zsófia: Bezárva
• Bárány Bence: Badman – A nagyon sötét lovag
• Kovács Patrik: Jurassic World: Világuralom
STREAMLINE MOZI
• Gyenge Zsolt: Hasan útja
• Baski Sándor: Studio 666
• Pozsonyi Janka: Állítsátok meg a Földet
• Benke Attila: Kísérteties gyilkosságok
• Varró Attila: Mindent egy lapra
• Bonyhecz Vera: Legenda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Frankofón folytatások

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek

Rudas Dóra


Tisdagsklubben – svéd, 2022. Rendezte: Annika Appelin. Írta: Anna Fredriksson. Kép: Andreas Wessberg. Zene: Lasse Enersen. Szereplők: Marie Richardson (Karin), Peter Stormare (Henrik), Carina Johansson (Monika), Björn Kjellman (Sten). Gyártó: Anagram. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 102 perc.

 

Bár a nyugati filmipar csupán alig egy-két évtizede figyelt fel jobban az érettkorúak igényeire, a kifejezetten őket megcélzó gerontofilmek azonnal, hiánycikként töltötték be az (öregedő társadalom miatt) egyre nagyobb piaci rést. Közülük néhánynak sikerül kitörnie a rétegfilm kategóriából és értékkel szolgálni széleskörben, de ehhez jellemzően szükség van egy (vagy több) olyan nagy névre, amely rajongóit akár egy témában irrelevánsabb alkotáshoz is magával hozza (A bakancslista, Vén rókák, Last Vegas). Az ilyen VIP-kártyával nem rendelkező vígjátékok legnagyobb húzóereje viszont az átélhetőségben rejlik. Ez alapján a Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek pontosan azt nyújtja, amit várnak tőle.

Karin egy hatvanas éveiben járó nő, aki egész életét családjának áldozta, negyvenedik házassági évfordulóján azonban megtudja, hogy férje jó ideje csalja őt. A skandináv érzelmi skála mutatója egy félrelépéstől azért még nem leng ki, így Karin a bosszú helyett csupán az ételt tálalja hidegen, ugyanis barátnőjével beiratkozik egy főzőtanfolyamra. A régóta félretett álmait megélő nő új hobbijában - ahogy az lenni szokott - olyasmire talál rá, amit már rég elveszettnek hitt. A gasztronómia filmbéli ábrázolása az Ízek, imák szerelmek óta szervesen összeforrt az önmegvalósítás, kiteljesedés jelenségével, és akárcsak a gerontofilmek, ezek is egyre nagyobb számban lepik el a nagyvásznat (A séf, Julie és Julia), így e kettő fúziója gyakorlatilag várható volt. A rendező Annika Appelinnek tehát aligha lehet felróni, hogy nem a témaválasztással nem okozott meglepetést, de hogy ez a kiszámíthatóság a cselekményt is meghatározza, már annál zavaróbb. Filmje emlékezetesnek semmiképp sem nevezhető romkom, amely végig klisékből épít, de az átélhetőség és az érintettekben valószínűleg sikerrel ébresztett pillanatnyi remény okot adhat az egyszeri fogyasztásra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15416