KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/december
MAGYAR MŰHELY
• Orosz István: Szindbád, bon voyage! A rajzfilmes Gyulai Líviuszról
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Pápai Zsolt: Befejezett jelen idő A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió, 2000–2010
• Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba Örök varázs – Tóth János kinematográfus
• Kelecsényi László: Filmregény Magyar filmek, 1896-2021
PREMIER PLÁN
• Barabás Klára: „Az én politikám a zene” Beszélgetés Tony Gatliffal
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
VÁROSFILMEK
• Jordi Leila: In Limbo generáció Kínai városfilmek
• Varró Attila: A nyüzsgés és a lárma Swinging London
• Pethő Réka: Szavakról, képekben A Francia Kiadás
• Kovács Kata: Poszter Párizs Könyvesbolt Párizsban
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Le Corbusier rémálma Dean Motter: Mister X
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Sensei Sonny Chiba (1939-2021)
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Gazdag szövet Todd Haynes: The Velvet Underground
TELEVÍZÓ
• Navarrai Mészáros Márton: „Egy precíz pali” Beszélgetés Radó Gyulával
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: A perverzeknek nincsen gyógyír Bologna: Il Cinema Ritrovato
• Huber Zoltán: Lábadozások kora Toronto
• Teszár Dávid: Gengszterfilmes kánaán Koreai Filmfesztivál 2021
KRITIKA
• Fekete Tamás: Mártírok útja Pablo Larraín: Spencer / Benedict Andrews: Seberg
• Bakos Gábor: A rettenet öröksége Evolúció
• Gelencsér Gábor: A szószék esztétikája Magyar Passió
• Barotányi Zoltán: Kint is, bent is Keith English: Elk*rtuk
• Roboz Gábor: Csendes forradalom Bergendy Péter: Post Mortem
MOZI
• Sándor Anna: Sabaya
• Forgács Nóra Kinga: A boldogság íze
• Teszár Dávid: A Goya gyilkosságok
• Pazár Sarolta: Hajtóvadászat
• Vajda Judit: Én vagyok a te embered
• Varró Attila: Rifkin fesztiválja
• Kovács Gellért: Rejtély a Riviérán
• Alföldi Nóra: Túl jó srác a pasim
• Lovas Anna: Örökkévalók
• Herczeg Zsófia: Szellemirtók – Az örökség
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Almák
• Benke Attila: A lengyel Hüakintosz
• Bárány Bence: Finch
• Varró Attila: A Vadnyugat törvényei szerint
• Lichter Péter: Snow Hollow farkasa
• Bonyhecz Vera: Kóristalányok
• Vajda Judit: Szegény tehén
• Zalán Márk: Montreáli Jézus
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Kalandor tendenciák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Kalandor tendenciák

Papírmozi

Kránicz Bence

Utolsó előtti fejezetéhez érkezett a Kittenberger. A közkedvelt magyar kalandsorozat 2016-ban indult, rögtön el is nyerve a legjobb új magyar képregénynek járó Alfabéta-díjat. Az alkotók lendülete azóta is töretlen, nagyjából minden második évben befejeznek egy hatvanoldalas epizódot – ezzel a tempóval a rajzoló, Tebeli Szabolcs „Brazil” Franciaországban sem szégyenkezne. A Kittenberger műfaji szempontból és a könnyed akciókat erőszakosabb jelenetekkel, valamint történelmi összefüggésekkel vegyítő stílusát tekintve is elsősorban a frankofón képregénykultúrából inspirálódhatott, és hamisítatlanul európai szellemisége, horizontja alapján is illene oda. Az alternatív múltat bemutató, a steampunk sci-fi alműfaját mozgósító történetben Kittenberger Kálmán, illetve honfitársai, Ács és Baka keresztül-kasul utazgatnak az ismert és az ismeretlen világban, ezúttal egy világmegváltó – valójában inkább világpusztító – terveket szövögető török nemes nyomában. Az előzményben Gobelius bej megígérte a szavannákra visszavágyó Kittenbergernek, hogy magával viszi Afrikába, ám odaérve inkább foglyul ejti a vadászt. Még szerencse, hogy a két másik magyar atyafi is a Danakil-mélyföld felé, a címben jelzett „pokol kapujához” indulnak.

Nehéz összefoglalni, mi történik az új Kittenberger-epizódban, mert az írók, Somogyi György és Dobó István egy expresszvonat sebességével sorjázzák a rég látott és új szereplőket, hajmeresztő fordulatokat és történelmi utalásokat. Hamar úgy érezzük magunkat, mint a három főhős, akiknek általában fogalmuk sincs, mi történik körülöttük, viszont minden helyzetben feltalálják magukat. A Kittenberger végig olvasmányos marad, mert az egyes jelenetek külön-külön követhetőek és szórakoztatóak, csak éppen a történet egységét nem könnyű átlátni. Ráadásul folyton az a benyomásunk, hogy Brazil részletgazdag képein rengeteg az apró részlet, vizuális idézet – az egyik új figura mintha Peter Lorre arcvonásait kapta volna meg – vagy a háttérbe odarajzolt easter egg. Így a harmadik rész olvastán sem állítanánk, hogy kiismertük a sorozat világát, viszont most is megéri elmerülni benne. Legközelebb már a befejezést vehetjük kézbe. Érdemes lesz majd újra elővenni a korábbi részeket, és egyben végigolvasni a sorozatot, hogy teljes képet alkothassunk róla.

*

Ha el is rugaszkodnak a valóságtól, Kittenberger kalandjai történelmi helyzetekből indulnak ki, és a főhősök is megmaradnak hétköznapi embereknek. Ugyanez nem mondható el az amerikai képregények egyik legfontosabb kalandhőse, Nick Fury történeteiről. Fury második világháborús képregényben tűnt fel a hatvanas évek elején, de hamar csatasorba állították a jelenben játszódó, a műfajt akkoriban újragondoló Marvel-szuperhősképregényekben is. Ő lett a SHIELD nevű kémszervezet vezetője, James Bond legközelebbi képregényes rokona, a háborús Sgt. Fury and his Howling Commandos mellett pedig Dr. Strange-dzsel együtt a Strange Tales visszatérő főhősévé avanzsált, ahol a történeteit egyre inkább a science fiction felé kormányozták az alkotók, Stan Lee és Jack Kirby.

Hozzájuk csatlakozott harmadikként, eleinte Kirby rajzait kiegészítendő, a fiatal Jim Steranko, aki 1967-től már egyedül vitte a Strange Tales Fury-betéteit, sőt saját sorozatot is indíthatott A SHIELD ügynöke alcímen. Ennek első számai jelentek meg magyarul is, ereje teljében mutatva az amerikai képregény egyik legféktelenebb rajzolóját. Steranko forgatókönyvei képtelen fordulatokat egymásra halmozó badarságok, az oldalakon viszont olvasószédítő op-art panelek, fotókollázsok és pszichedelikus hullámtextúrák peregnek sűrű egymásutánban, megkoronázva a comics történetének első négyoldalas tablóképével. Stiláris kísérletezéseiben a Nick Fury sokkal bátrabb, mint az ugyanakkor készülő, konzervatív formavilágú Bond-filmek, és vizuális értelemben jóval közelebb áll a hatvanas évek underground amerikai képregényeihez, mint a fősodorbeli szuperhősös sorozatokhoz.

 

Somogyi György – Dobó István – Tebeli Szabolcs: Kittenberger 3. – A pokol kapujában. Színes, puhafedeles, 60 oldal. Kiadó: OneWay Media.

Stan Lee – Jack Kirby – Jim Steranko: Nick Fury – A S.H.I.E.L.D. ügynöke 1–2. rész. Színes, keményfedeles, 184 + 200 oldal. Kiadó: Hachette.

                      


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15158