KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/február
NEOWESTERN
• Varró Attila: Nem nőnek való vidék Női westernek
• Roboz Gábor: A halál torkában A visszatérő
• Baski Sándor: Vissza a gyökerekhez Aljas nyolcas
KÉTARCÚ HOLLYWOOD
• Parragh Ádám: Bábok színpadán Charlie Kaufman
• Kárpáti György: Folytatása mindig következik Hollywoodi franchise
• Sepsi László: Galaktikus örökmozgó Star Wars: Az ébredő Erő
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás: „Kakukktojás voltam mindig” Beszélgetés Bereményi Gézával
• Pápai Zsolt: Festő a felvevőgéppel Zsigmond Vilmos (1930-2016)
• Kolozsi László: Az utolsó pillanatban Gondolj rám
• Teszár Dávid: A Kékarcú Isten tanítása Menla hagyatéka
• Schubert Gusztáv: Magyar átok Egy passió kálváriája
• Soós Tamás Dénes: Jobban teljesít Aranyélet
NŐI NAPLÓK
• Ádám Péter: Szolgák és urak Egy szobalány naplója
• Tüske Zsuzsanna: Nők keretben Joy és Carol
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Szoba kilátás nélkül Emma Donoghue: A szoba
• Vajda Judit: Az emberrablás boldogsága Lenny Abrahamson: A szoba
BETILTOTT VÁGYAK
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Románia, Oroszország
KÍSÉRLETI MOZI
• Horeczky Krisztina: A táncfilm kezdetei A táncfilm kezdetei
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Érzelem és érzelem Tajvani hullámok – 3. rész
KRITIKA
• Jankovics Márton: A nagy családegyesítés Férfiak és csirkék
• Andorka György: Portré három ülésben Steve Jobs
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Vérvörös cipellők Kegyetlen tánc
MOZI
• Huber Zoltán: Egy tökéletes nap
• Baski Sándor: A nagy dobás
• Teszár Dávid: A boldogság titka
• Kovács Bálint: A pince
• Forgács Nóra Kinga: Az én szerelmem
• Árva Márton: Emlékek őrzői
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család kirándul
• Soós Tamás: Creed – Apollo fia
• Sepsi László: Az 5. hullám
DVD
• Soós Tamás Dénes: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
MOZI
• Csiger Ádám: Barátság extrák nélkül
DVD
• Soós Tamás Dénes: Szeretet és köszönet
• Pápai Zsolt: Selma
• Gelencsér Gábor: Szirmok, virágok, koszorúk
• Kránicz Bence: A hamisító
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Selma

Pápai Zsolt

Selma – amerikai–brit, 2014. Rendezte: Ava DuVernay. Szereplők: David Oyelowo, Carmen Ejogo, Tim Roth. Forgalmazó: ADS Service. 128 perc.

 

Legkésőbb az ötvenes-hatvanas évek fordulójától az Egyesült Államok polgárainak sorsát érintő kérdések zöme a médiában – kivált a televízióban – dől el. Kennedy soha nem nyer elnökséget, ha az 1960-as tévévitában lezser stílusával nem győzi meg választóit (és győzi le a nehézkes Nixont); a Vietnamból érkező dokumentumfelvételek hiányában valószínűleg nem terjed olyan szédítő mértékben a háborúellenesség a társadalom széles köreiben; továbbá a polgárjogi mozgalmak sikerei sem lettek volna annyira látványosak a tömegkommunikációs eszközök nélkül. Martin Luther King tevékenysége mindennél jobban bizonyítja ezt: az általa képviselt – erőszakmentességet hirdető – stratégia nem egyszerűen szimpatikusabb volt a hasonló célokért küzdő, de agresszívan fellépő Malcolm X módszereinél, hanem rafináltabb, okosabb is. King ugyanis, felismerve az új idők új módszereinek fontosságát, lényegében a politikai marketing eszközeivel dolgozva egyengette a feketék teljes jogegyenlősége felé vezető utat. Munkálkodásának egyik legjelentősebb eredménye az általános és titkos választójog érvényesítésének kiharcolása volt (ami sokáig csak papíron létezett a déli államokban), olyan módon, hogy folyamatosan hírekkel látta el az elektronikus médiumokat és az írott sajtót is rendhagyó politikai akcióival. Ezek közül az egyik legnagyobb hatású az alabamai Selma városából Montgomerybe tartó menetelés volt, aminek Ava DuVernay állított emléket, meglehetősen ellentmondásos munkájában. A rendezőnőt dicséri, hogy némi tabudöntögetéstől sem visszariadva kísérletet tesz King gyarlóságainak megmutatására (lásd házastársi hűtlenségének óvatos emlegetését), azaz nem szentként, hanem hús-vér lényként próbálja ábrázolni őt. Remek döntés volt továbbá a rendezőnő részéről, hogy megpróbálta kiemelni hőse politikai zsenijét: a jelenet, melyben King meggyőzi Selma fekete választási ellenőreit stratégiájának helyességéről és kétperces gyorstalpalóval bevezeti őket a politikai marketing rejtelmeibe, nem csak drámaisága és trükkös-csavaros logikai menete miatt izgalmas, hanem mert esszenciálisan mutatja meg ennek a különleges embernek a gondolkozását. Sajnos azonban kevés hasonló szekvencia akad a filmben, a King figuráját a maga egyediségében megragadó közelítésmódot ugyanis DuVernay már félúton odahagyja, és felvizezett biopic-klisékkel kezd operálni. Ezek miatt, továbbá mert kétségbeesetten igyekszik a bemutatott eseményeket a klasszikus elbeszélésmód keretei közé szuszakolni, munkája fokozatosan elszürkül. A Selma így végeredményben inkább csak a részleteiben izgalmas, és ugyan néminemű drámai töltettel is rendelkezik, viszont kevéssé megrendítő és korántsem maradandó hatású film. Professzionálisan kivitelezett, szélesvásznú tucatmozi egy legkevésbé sem tucatember világrengető tettéről.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12601