KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet négyszer

Pintér Judit

Le quattro volte – olasz–német–svájci, 2010. Rendezte és írta: Michelangelo FrammartinoKép: Andrea Locatelli. Zene: . Szereplő: Giuseppe Fuda (A kecskepásztor) Gyártó: Invisibile Film / Ventura Film / Vivo Film. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 88 perc.

Ritka bátor az, aki a mai mozgóképek zömétől annyira eltérő művet készít, mint a calabriai szülőktől, 1968-ban született Michelangelo Frammartino. S még bátrabb a forgalmazó, aki most Az élet négyszer című filmjét Magyarországra hozta. A talán antropológiai–filozófiai költeménynek nevezhető alkotás általában fix kameraállásból felvett, jelentésgazdag hosszú beállításaival a szédítő sebességgel ránk zúduló képtörmelékek előtti korba vezeti vissza a nézőt.

Az első epizód öreg pásztorát és a modernitás szinte minden kellékét nélkülöző calabriai hegyi városka főleg nagytotálban, nyüzsgő hangyaként mutatott lakóit kivéve szakít az emberközpontú narrációval is. A tárgyakat, növényeket, állatokat, felhőket, sőt még a kéményből felszálló füstöt is viszont gyakran antropomorfizálja, mint például a haldokló gazdájához segítséget hívó kutya és a kétségbeesetten síró eltévedt kecskegida magányát felkavaróan kifejező képsorokon. Tér- és időkezelése világunk kaotikusságával, kezdet és vég nélküliségével szemben erőteljesen közvetíti a nap- és évszakok, az élet és a halál, a múlt, jelen és jövő örök körforgását, s mindezek átélésére invitálja a film befogadására hajlandó nézőt is. Mintha az olasz rendező a magyar film egyik legnagyobb, hányatott sorsú művésze, Szőts István „kozmikus film” eszményének késői követője lenne…

A trailer narrátora szerint a film négy, titokzatosan egymásba átváltozó élet története, a lélek négy – emberi, állati, növényi, ásványi – stádiumáról szóló, Püthagorasznak tulajdonított teória megjelenítése. A kezdeti egyensúlyi állapothoz, a kozmikus rendhez való visszatérést sürgeti egy olyan korban, amelyben ennek hiányát már alig, ám végzetes következményeit annál inkább érzékeljük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10974