Vajda Judit
I Love you Man – amerikai, 2009. Rendezte és írta: John Hamburg. Kép: Lawrence Sher. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Paul Rudd (Peter Klaven), Jason Segel (Sydney Fife), Rashida Jones (Zooey), Carla Gallo (Denise). Gyártó: De Line / DreamWorks / Montecito. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 96 perc.
Az elmúlt években láthattunk pár olyan komédiát, amit mélyebben kidolgozott karakterei és a párkapcsolati problémákat komolyabban boncolgató, ironikus hozzáállása miatt akár „felnőtt vígjátékként” is definiálhatunk. Eddig Judd Apatow termelte ezeket a darabokat (Felkoppintva, Lepattintva), most azonban egy másik csapat állt elő hasonló művel, amit a rokon szemlélet mellett a két főszereplő, Paul Rudd és Jason Segel személye is összeköt a korábbi felnőtt komédiákkal. A Spancserekben a jóravaló Petert ismerhetjük meg, aki megkéri barátnője kezét. Az esküvőt tervezgetve azonban kiderül, hogy míg a hölgyemény kiterjedt barátnői körrel rendelkezik, addig hősünknek egy haverja sincs, akit felkérhetne vőfélynek. Némi keresgélés után rátalál Sydney-re, aki igazi rokonléleknek bizonyul, így csakhamar elválaszthatatlan barátokká válnak, amitől viszont Peter viszonya arájával kezd megváltozni...
Az alkotók ebből az alapötletből szokatlan módon nem buddy movie-t, hanem rendhagyó romantikus komédiát kreáltak – két (nem meleg!) férfi főhőssel. Peter és Sydney között az elejétől kezdve minden (véletlen megismerkedés, közös vacsora, a kapcsolat bontakozása, összezördülés stb.) a klasszikus szerelmi vígjátékok koreográfiájának megfelelően alakul. A baj csak az, hogy a két jó barát között olyannyira tökéletesen zajlik minden, és az őket megformáló két színész között is olyan szép az összhang, hogy az alkotók elfeledkeztek róla, hogy egy jó vígjátékba mindenképp szükségeltetik valami konfliktus. Ez a konfliktus sajnos a Spancserekben túl későn érkezik, emiatt egyrészt erőltetetté válik, másrészt pedig elrontja az amúgy jól működő film ritmusát. A műnek mégis sikerül az átlagvígjátékok színvonala fölé emelkednie, hiszen a mintaként szolgált két korábbi romkomhoz hasonlóan szerencsés módon egyszerre szólítja meg a férfi és a női közönséget.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9749 |
