Kolozsi László
Wolke Neun – német. Rendezte: Andreas Dresen. Írta: Andreas Dresen, Jörg Hauschild, Conny Ziesche és Laila Stieler. Kép: Michael Hammon. Szereplők: Ursula Werner (Inge), Horst Westphal (Karl), Horst Rehberg (Werner), Steffi Kühnert (Petra). Gyártó: Peter Rommel Productions. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 98 perc.
Nem az a kérdés, hogy van-e élet, hanem az, hogy van-e nemi élet hetven fölött? A Kilencedik mennyországot az különbözteti meg az átlagos, realista szerelmi háromszög-történetektől, hogy szereplői idős emberek – de ez nem mentsége. A film, eltekintve attól, hogy a színészi alakítások nem csak nagyszerűek, de felettébb merészek is, közepes (vagy inkább rosszabb) melodráma. A testek változásairól, az idő testen hagyott jeleiről nem csak durvább, de jobb filmek is születtek már.
A Kilencedik mennyország szereplői egyáltalán nem csúnyák, meztelenségük, szeretkezéseik egyáltalán nem taszítóak: gerontofíliával megvert személyeknek bátran ajánlható a mű (szemben Reygadas Japánjával). Ezért is, sőt éppen ezért tehető fel a kérdés: nem öncélú-e képsorain a szexualitás, nem szellemetlen provokációról, urambocsá nézőcsalogató fogásról van szó, akad-e mentsége a vádak alól Andreas Dresen rendezőnek? Mentség lehet pédául néhány valóban emberi és drámai pillanat. Előfordul ilyen: a szeretők meztelen fürdőzése (a nudizmus köztudottan népszerű Németországban) és szeretkezés utáni viháncolása – ekkor derül ki végre: a kor nem számít. Mert ez, egyedül ez a gondolat, hogy ezek az emberek közel vagy túl a hetvenen ugyanúgy élnek, éreznek, ugyanolyan meredek helyzetekbe kerülnek, mint a harmincasok - indokolná csak a nyers jeleneteket, a tobzódást a meztelenségben. De annak az őszinte megmutatásához, hogy hetven felett sem omlik szét, mint a homokpogácsa, a vágy, egy Nádas Péter bátorsága és tehetsége kellene. Mert így hiába a realista forma, a megrázó alakítások, a sok erény alig látszik amiatt, hogy az említett fontos kérdésre – marketing-szempontokon kívül van-e értelme megmutatni, hogyan maszturbál egy idős hölgy – sajnos tagadó a válasz. Így hát már arról is felesleges vitatkozni, motiváltak-e szereplők, indokolttá tette-e Andreas Dresen a főhősnő félrelépést. A válasz egyébként ez esetben is sajnossal kezdődik.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 54-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9703 |
