Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Profi bérgyilkost keresünk

Forgács Nóra Kinga

Louise Michel – francia, 2008. Rendezte és írta: Benoît Delépine és Gustave de Kervern. Kép: Hugues Poulain. Zene: Gaëtan Roussel. Szereplők: Yolande Moreau (Louise), Bouli Lanners (Michel), Albert Dupontel (Miro). Gyártó: MNP Entreprise / Arte France. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 95 perc.

 

Az Aaltra két, kerekesszékbe kényszerülő, de még kiszolgáltatott helyzetében is kibírhatatlan fickójának bosszútúrája után Benoît Delépine és Gustave de Kervern műhelyéből most is furcsa road movie került a hazai mozikba: egymásra utalt hőseiket ezúttal Franciaország egy eldugott kisvárosából Brüsszelen keresztül egy adóparadicsomba vezetik el. Mikor a helyi gyárat hirtelen felszámolják, az utcára kerülő nők a megélhetése érdekében férfiból nővé változott Louise ötletére felbérelnek egy profi bérgyilkost, hogy tegye el láb alól a munkahelyük megszűnéséért felelős fővezetőt. Louise a megélhetés érdekében nőből férfivá vált, érzékeny lelkű és kényszeresen nagyot mondó Michelt találja meg a feladatra, és végül vele együtt teljesíti a távot.

A humor még az Aaltránál is sötétebb tónust nyer, a jóérzés határait feszegető fekete komédiává avatva a biológiai és társadalmi nem felcserélődésével, a gyilkolással és a halál értelmetlenségével viccelő mozidarabot, ami egyben a forradalmi tett és a forradalmat kipukkasztó anarchia görbe tükörképét is mutatja. A film olyan természetességgel vezeti elő extrém figuráit és helyzeteit, hogy az már önmagában is meghökkentő. Emellett a modern világ visszásságainak, a civilizációs környezet és az emberek csúfságának széles palettáját tárja nézője elé, és szemmel látható élvezettel illeszti laza dramaturgiával egymás után a bizarr és komikus mozzanatokat.

Louise és Michel ámokfutásba torkolló útja a maró iróniájú boldog epilógussal együtt Louise Michelnek, a 19. századi francia anarchistának állít emléket, nehezen emészthető, de figyelemre méltó próbálkozás az emberek közötti egyenlőtlenség abszurd következményeinek mozgóképi megfogalmazására.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9664

Kulcsszavak: 2000-es évek, francia film, Játékfilm, komédia, szatíra, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 1154 átlag: 5.51