rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Melegkonyha

Alföldi Nóra

Fuera de carta – spanyol, 2008. Rendezte: Nacho G. Velilla. Írta: Nacho G. Velilla, Oriol Capel, Antonio Sanchez és David Sánchez. Kép: David Omedes. Zene: Juanjo Javierre. Szereplők: Javier Cámara (Maxi), Lola Duenas (Alex), Fernando Tejero (Ramiro), Benjamín Vicuna (Horacio), Chus Lampreave (Celia). Gyártó: Antena 3 Televisión / Canguro / Ensueño. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 111 perc.

 

A főző-showk és romkomok házasításával úgy tűnik ez utóbbi, derék hagyományú műfaj újabb autentikus közegre lelt – a 2001-es német Bella Martha után 2007-ben Scott Hicks exportálta a konyhai-románcot a New York-i éttermek steril közegébe (Ízlések és pofonok), idén pedig a spanyol Nacho G. Velilla klopfolja át kicsit a történetet, mediterrán fűszerezéssel és queer szósszal javítva fel.

Maxi egy menő madridi étterem mesterszakácsa, munkájának megszállottja, melegségét nyíltan vállalja, beosztottjaival igazi hárpiaként bánik – jól kiegyensúlyozza őt üzlettársa, a hisztérikus férfifaló Alex. Maxi levesébe akkor kerül légy, amikor megjelennek korábbi hetero életének árnyai: hirtelen elhalálozott ex-neje két közös porontyukat hagyja hátra. Ráadásul ezzel egy időben lép be életébe a nagy szerelem is, új szomszédja, az ex-futballsztár Horacio személyében – aki derék sportemberként titkolja másságát, és mit ad isten, Alex rögtön ki is veti rá hálóját. Masszívabb tehát a habarás, hiszen az előző két mű családi drámával fűszerezett konyhai románcát most a meleg-tematika kedvelt műfogásai – félreértéseken alapuló, szerelmi (szex)háromszögbe torkolló, mosolyogtató szituációk gazdagítják. A másságot pellengére állító poénok a szokványos harsány, élcelődő hangot ütik meg, nem feltétlenül válik a film javára a barikád másik oldalát képviselő töltelékfigurák néhol ordító idiotizmusa sem – ez utóbbi azonban az üdítő provincializmus, a jól ismert mediterrán lazaság számlájára is írható.

Nacho G. Velilla lopott recept alapján dolgozott, a két előzmény kihagyhatatlan összetevőit azonban bátran keveri-kavarja. A hazájában nagyrészt népszerű sitcomok direktoraként elhíresült rendező nem hagyta el a számára megszokott terepet, filmje kisképernyős főzőshow marad, mely nem annyira a gourmand-okat inkább az átlagos fogyasztót laktatja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9661

Kulcsszavak: 2000-es évek, homoszexualitás, Játékfilm, komédia, Romantikus, spanyol film, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 925 átlag: 5.48