Vajda Judit
Lake Tahoe – mexikói, 2008. Rendezte: Fernando Eimbcke. Írta: Fernando Eimbcke és Paula Markovitch. Kép: Alexis Zabe. Szereplők: Diego Catano (Juan), Héctor Herrera (Don Heber), Daniela Valentine (Lucía), Juan Carlos Lara (David), Yemil Sefami (Joaquín). Gyártó: Cine Pantera / Fidecine / IMCINE. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 85 perc.
Fernando Eimbcke bemutatkozó nagyjátékfilmje, a 2004-es, meglepően üresre sikerült Kacsaszezon blöffjét sokan bevették: a mű 24 díjat nyert mexikói és nemzetközi fesztiválokon. A rendező új alkotása első ránézésre szintén a nihilt próbálja megragadni, ezúttal azonban tartalmat is sikerült a látszólag eseménytelen képsorok mögé csempészni. A Mexikói képeslap főhőse, a 17 körüli Juan elsőre mintha csak egy lenne a Kacsaszezon céltalan, tengő-lengő figurái közül: mivel autójával kisebb karambolt szenved, sürgősen új alkatrészre van szüksége, nekilát hát felhajtani egyet a poros külvárosi környéken.
A küldetés azonban nehezebbnek bizonyul, mint elsőre gondolná(nk): a fiú mini road movie-ja során találkozik egy mogorva, kutyás öregemberrel, egy wannabe énekesnő/kamasz anyával, egy kung-fu rajongó fiatal szerelővel; újabb és újabb apró kalandjai adódnak, gyerekmegőrzést, kutyasétáltatást vállal, bizonyos helyszínekre vissza-visszatér. Jókora kanyarokat tesz tehát, útja sokáig kifejezetten esetlegesnek tűnik: lelép, ha egy idős hölgy meg akarja téríteni, és újra felbukkan, ha elmúlt a veszély.
Fokozatosan kiderül azonban, hogy Juan útkeresése ha tudat alatt is, de szándékos, és egyáltalán nem olyan véletlenszerű, mint elsőre tűnt. A fiú menekülésének nagyon is van oka (sőt egészen pontosan definálható), ahogy annak is, miért nem jött anyja az első jelenetben a telefonhoz, miért nem hajlandó kijönni a fürdőszobából, vagy hogy a kisöcs miért gubbaszt képeket vagdosva egy sátorban. A főhős kisszerű kálváriája így valami többet jelentő útkereséssé magasztosul. Mindennek fényében ezek a mozdulatlan, kitartott életképek (ezúttal kifejezetten találó a magyar cím) már nem is annyira mulatságosak, inkább keserédessé válnak. Eimbcke-nek most sem voltak nagyratörő céljai, ám ezúttal egyértelműen sikerült teljesítenie azokat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2009/01 54-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9630 |
