Gorácz Anikó
A filmnézés ma már otthoni szórakozás, idehaza azonban kevés a legális filmletöltési lehetőség. Beszélgetés Bognár Péterrel, a Filmklik.hu vezetőjével.
„Ha vége a mozimániának, vége a mozinak: akkor is, ha továbbra is tömegével készülnek filmek, s köztük esetenként nagyon jók is. Ha a mozi egyszer újjászületik, ez bizonyára akkor történik majd, amikor a mozi – talán valamilyen új formában – ismét a közönség szenvedélyévé válik.”
(Susan Sontag: Volt egyszer egy mozi)
– A Filmklik a Budapest Film érdekeltségébe tartozó online videotéka. Hogyan indult?
– 2004 végén az akkori Axelero, ma T-Home volt az első olyan portál, ahonnan legálisan filmeket is le lehetett tölteni; ezeket részben a Budapest Film biztosította az Axelerónak, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a statisztikák alapján ki tudjuk kalkulálni az akkor már tervbe vett saját online videotékánk eredményeit. A külföldi mintákat azért nem tekinthettük viszonyítási alapnak, mert Kelet-Európában a szélessávú internet-elérés még ma is jóval alatta van a nyugat-európainak, a kalózkodás pedig sokkal nagyobb mértékeket ölt, mint máshol.
– Milyen tartalmakhoz lehet legálisan is hozzáférni?
– Legális filmletöltési lehetőség sajnos alig van, a Filmklik és a T-Home kínálatán kívül inkább rövidfilmek érhetők el magyar nyelven, például a Daazo rövidfilmes portálról. A Mokép és a Best Hollywood szándékozik még idén piacra lépni, de ez továbbra is kevés. A mi filmkínálatunk alapvetően a Budapest Film kínálatára épül, ez kiegészül néhány trendkövető stúdió: az Inforg, a Duna Műhely filmjeivel, mert náluk nagyobb a hajlandóság a filmek online forgalmazására, mint a tradicionális magyar stúdiók részéről. De veszünk át filmet az SPI-tól, a Cirkótól, az Odeontól és külföldi forgalmazóktól is. Jelenleg négyszáz fölött van a filmjeink száma, ez folyamatosan nő a tárhellyel együtt. A magyar emberek évente átlagosan 350 filmet néznek meg, ebből egyet moziban, ötöt-hatot dvd-n, a többit pedig válogatás nélkül fogyasztják a televízióból, de hasonló a helyzet Amerikában is, ahol egy átlagos film összbevételének immáron csak 16%-a származik a moziból. A filmnézés ma már otthoni szórakozás, lassan a mozi a film promóciójának részévé válik: elsőszámú funkciója a hírverés lesz.
– Konkurense lehet az online videotéka a tévének?
– Az online videotéka legnagyobb előnye a tévével szemben, hogy a néző választhatja ki a műsort, ez azonban csak akkor lesz igazi fegyvertény, ha a filmek előtti reklámhelyek értékesítésével ingyenessé tudjuk tenni a filmnézést. A Filmklikhez hasonló külföldi vállalkozások, a Jaman vagy a Hulu már eszerint működnek. Ha ingyenesen akarsz filmet nézni, végig kell nézned előtte néhány perc reklámot, ha nem akarsz reklámot, akkor pedig fizetsz a filmért, és megnézheted anélkül. A skandináv tapasztalat az, hogy az ingyenes filmnézés óriási forgalmat generál, aki először tud működő üzleti modellt szerkeszteni erre Magyarországon, az komoly előnyre tesz szert a hazai piacon.
– Hányan használják a Filmkliket?
– Egyelőre forgalmunk elmarad a 2006-ban készített üzleti tervhez képest, ma még csak egy átlagos videotéka bevételét érjük el havonta. A Filmklik három évig 92 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik. Az első fázisban megteremtettük az online videotéka működésének műszaki és technika feltételeit, valamint megmutattuk, hogy tartalmat is tudunk szolgáltatni az infrastruktúrához. Ezidáig három online filmfesztivált szerveztünk: az Európa Filmhónapot, a Francia Filmhónapot a Cannes-i Filmfesztivál alatt és a Magyar Filmszemléhez kapcsolódó ingyenes dokumentumfilmes és rövidfilmes fesztivált. A második lépcső a gazdaságossá tétel, hiszen költségeink nagy részét jelenleg még a Budapest Film állja. Ez egy hosszútávon megtérülő befektetés, hiszen a Filmklik számára kiépített, adatok továbbítására alkalmas minőségi infrastruktúrának komoly üzleti értéke lesz a jövőben. A Budapest Film a hazai forgalmazók közül elsőként ismerte fel, hogy az analóg forgalmazás évről-évre egyre kevesebb pénzt hoz, ezért a Filmklik létrehozásával elébe ment annak a jövőbeni kihívásnak, hogy a digitális forgalmazás globalizáló hatása miatt egyre kevesebb szereplő ékelődik majd a filmek és a nézők közé.
– Mi lesz akkor a forgalmazó szerepe?
– A forgalmazó fő feladata a közönség navigálása lesz a tengernyi elérhető film között. A jövőben a mozi közönségét is úgy kell majd szervezni, mint a színházét, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az adatbázis-kezelésre. A mi elképzelésünk az, hogy brandeket építünk a különböző zsánerek köré; kettőt, a Kultúrsokk és a Vadkelet elnevezésűeket már el is indítottuk. A filmeket célcsoport szerint szegmentáljuk (30+ nő; 14+ gyerek; horror-rajongó; történelmi filmek szerelmese), ezekhez a brandekhez filmeket és adott esetben vetítőhelyet biztosítunk, a célközönséget pedig a partnermédiumok: napilapok, internetes újságok, közösségi portálok, tematikus oldalak szerveznék. A regisztrált tagok sms-ben, e-mailben értesítést kapnának az őket érdeklő filmekről és a hozzájuk kapcsolódó rendezvényekről: közönségtalálkozókról, filmklubokról. Ez a hirdetőnek is előnyös, hiszen a valódi célközönségét érheti el termékével.
– Hogyan tovább? Mi a Filmklik fejlesztésének fő iránya?
– A Filmklik egy uniós pályázaton 400 ezer eurót, körülbelül 100 millió forintot nyert kelet-európai bővítésre. A jövőre induló Filmklik.eu egy olyan platform lesz, ami lefedi Kelet-Közép-Európát: Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Bulgáriát, Romániát és a Baltikumot is; ez óriási közönséget jelent a filmek számára. Az új rendszer számos lehetőséget rejt magában, például a Filmklikk.ro-n a filmekhez magyar felirat is választható lesz, illetve magyar filmek is elérhetők lesznek. A teljes rendszer egy magyarországi szerverről fog üzemelni, és eleinte várhatóan csak bankkártyával lehet majd fizetni, de kutatjuk egyéb fizetési módok adoptálását is.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2009/01 49. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9625 |
