Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Nói Albinói

Baski Sándor

Nói albinói – britdán, 2003. Rendezte és írta: Dagur Kári. Kép: Rasmus Videbak. Zene: Orri Jonsson és Dagur Kári. Szereplők: Tómas Lemarquis (Nói), Throstur Leo Gunnarsson (Kiddi Beikon), Elin Hansdóttir (Iris), Anna Fridriksdóttir (Lina). Gyártó: Zik Zak Kvikmyndir / Essential / M&M. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 89 perc.

 

Baltasar Kormákur rendező 101 Reykjavík című dolgozatából már kaphattunk némi képet arról, hogyan kallódnak a fiatalok az alkoholgőzös izlandi éjszakában. Valami hasonlóról szól a Nói albínói is, Dagur Kári azonban mellőzi a vígjátéki és a melodramatikus elemeket. A helyszín a főváros helyett egy világvégi kis izlandi falu, ahol – megfelelő műintézmény hiányában – még berúgni sem lehet tisztességesen. Itt tengeti életét masszív unalomban és sűrű fásultságban a főhős Nói. A tizenhét éves albínó fiú még ebből a környezetből is kilóg, tarkopasz tojásfejével olyan, mint valami bizarr űrlény, aki minden szituációban kívülállóként viselkedik. Az iskolát tüntető módon hanyagolja, taxisofőr apjával is hűvös a viszonya, barátai vagy haverjai nincsenek; egyedül a benzinkúton dolgozó fiatal lánnyal találja meg a közös hangot.

A rendező, akárcsak finn kollégája, Kaurismäki, egyszerű eszközökkel dolgozik, a tájidegen főhőst leszámítva, hétköznapi szereplőket mutat be hétköznapi szituációkban. Végig ott egyensúlyoz a tragikomédia határán, a zongorát baltával szétverő („nincs benne zene”), Elvis-rajongó apa, vagy az unokáját puskával ébresztgető nagyi figurája azonban szerencsére nem válik karikatúrává. Valószínűleg ennek az arányérzéknek, na meg a Nói-t alakító színésznek köszönhető, hogy még a – melankolikus soundtrackkel kísért – közhelyes elvágyódás-motívumok sem tűnnek akkora közhelynek. Ugyan ki ne hinné el, hogy ebből a fagyos izlandi nihilből hősünk a trópusi pálmafák közé vágyik? A Nói albínói attól hitelesebb a legtöbb, az elidegenedettség elkoptatott toposzát tárgyaló szerzői filmnél, hogy mind a vágyat, mind a realitásokat pátosz és giccs nélkül ábrázolja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9605

Kulcsszavak: 2000-es évek, angol film, dán film, Játékfilm, kisváros, tragikomédia, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 1221 átlag: 5.54