Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

A napkirálynő

Alföldi Nóra

La Reine Soleilmagyar–francia–belga, 2007. Rendezte: Philippe Leclerc. Írta: Christian Jacq, Nathalie Suhard, Gilles Adrien, Laurent Burtin és Hadrien Soulez Lariviere. Kép: Lenhardt László és Major Péter. Zene: Didier Lockwood. Gyártó: Belokan Productions / Rézo Productions / Cinemon Kft. / YC Alligator. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 85 perc.

 

Miután a Disney – az általa bekebelezett Pixar 3D-s, posztmodern meséinek sikerein felbuzdulva – a 2004-es Legelő hősei óta egy időre felhagyott a hagyományos animációs filmek gyártásával, a tökéletes kontúrokkal meghúzott, igéző tekintetű figurákra éhező publikum elsősorban az álomgyáron kívülről várja a mannát. A napkirálynő című belga–francia–magyar koprodukcióban készült film a 90-es évek klasszikus Disney-trendjét folytatja, egyenes ági leszármazottja Aladdinnak, Pocahontasnak és természetesen minden huszonéves srác animált szexidoljának, a Kis Hableánynak. Így a mű nem csak a kiskorúakat veszi célba, hanem nosztalgikus pillanatokat okoz azoknak is, kik gyerekként még ártatlanul selypítve követelték szegényes, gyorséttermi menüjüket a hozzácsapott gumi-Szimbák begyűjtése végett.

A napkirálynő a híres egyiptológus, Christian Jacq azonos című bestselleréből készült, mely zanzásított történelemszemlélete révén kiváló alapanyagnak bizonyult Philippe Leclerc filmjéhez. Az alapvetően 2D-s animációval készült képeken a Kr. e. 14. századi Egyiptom elevenedik meg, az ifjú és zabolátlan Akesha hercegnő kalandjaival, valamint a közte és jövendőbelije – földi maradványai miatt manapság is igen népszerű –, a későbbi fáraó, Tutanhamon közt kibontakozó szerelmével. A pimaszul fiatal hercegkisasszony vagány proto-feministaként megformált karaktere bizonyítja a híres – ám semmiképpen sem ókori – tételt, mi szerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Az alkotók ügyesen használják ki meg az immáron száz éve dívó Egyiptom-mániát – mely mára a kölyköknek az egzotikus kalandot, felnőtteknek a tudományosság mögött megbúvó romantikus-misztikus ábrándokat jelenti. A figurák – a ma is tökéletes szépségideálnak tekintett – szoborleletek mozgó lenyomatai, a bájosan sablonos történetet a kissé puritán, ám szemet-gyönyörködtetően megalomán képi világ teszi naivan emelkedetté.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9362

Kulcsszavak: 2000-es évek, Animáció, belga film, francia film, magyar film, ókor, Rajzfilm, Történelmi film (világ),


Cikk értékelése:szavazat: 1035 átlag: 5.56