Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Csendkút

Vajda Judit

Csendkút – magyar, 2007. Rendezte és írta: Pozsgai Zsolt. Kép: Lukács Lóránt. Szereplők: Hayth Zoltán (Gérecz Attila), Kakasy Dóra (Klári), Dörner György (Apa), Iglódi István (Rab), Kautzky Armand (Őr). Gyártó: Borbálafilm. Forgalmazó: Hungarotop. 85 perc.

 

Az 56-os filmek második hullámával érkező, az ötvenedik évfordulót egy évvel lekéső Csendkút alkotója, Pozsgai Zsolt színházrendező úgy gondolhatta, túl sok mű készült már a témában, így valami forradalmian újat akart hozni. Ezért tarthatta jó ötletnek, hogy miközben filmje pereg, a vászon alján, a feliratozáshoz hasonlatosan gépelt sorok tájékoztatnak a főhős, az 56-os forradalom Petőfijeként tisztelt Gérecz Attila költő, sportoló fiktív jegyzőkönyvben leírt sorsáról. A sorok hűen elevenítik fel az ötvenes évek hivatali bikkfanyelvét, időnként azonban oda nem illő mondatok keverednek a szenvtelen leírásba („Ba***a meg, de szép idő van!” – gondolja például az egyik figura). A Csendkút ráadásul mintha egyszerre akarna reális (lásd az események fent ismertetett rekonstruálása) és szürreális lenni (Gérecznek rendszeresen megjelenik édesapja szelleme) – a végeredmény azonban ehelyett valami kifejezetten zavarba ejtő keverék lesz.

A tisztázatlan, kusza alkotói szándékok miatt tehát a film teljesen félresiklik (a valószínűleg a csendkút asszociációját felkelteni hivatott pottyanó hangok is valami egészen mást juttatnak az eszünkbe). A zavart fokozza, hogy a mű időnként zongorazenével kísért némafilmbe vált át, sokszor pedig Gérecz Attila verseit olvassák fel a képsorok aláfestéseként. Egy filmnek azonban meg kell haladnia a Vers mindenkinek érzését: Gérecz verseit a néző maga is el tudja olvasni (a költőnek saját honlapot is létrehoztak tisztelői, és versei több kiadásban is megjelentek). Hasonló okból félresikerült ötlet a már említett fiktív jegyzőkönyv: az eseményeket nem leírni kellett volna, henem ábrázolni.

A Csendkútnak hiteles atmoszférát sem sikerült teremtenie. Olvashattunk róla, hogy a film már a forgatás közben esett el bizonyos támogatásoktól – a pénzhiányt leginkább a látvány sínylette meg: neutrális, jellegtelen lett a környezet, pedig eredeti helyszíneken is forgattak (például a váci fegyházban).

A Mansfeldhez hasonlóan a Csendkút az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának kíván emléket állítani – mozgóképes portréját megrajzolva. Csakhogy a film a Mansfeld helyett inkább egy másik, sokkal kevésbé sikerült 56-os alkotásra, a Liberté ’56-ra emlékeztet. A félresikott Csendkút helyett figyeljünk inkább Pozsgai egy másik ötletére, amely jelenleg is fut a Magyar Televízió műsorán Tűzvonalban címmel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9177

Kulcsszavak: 1956-os forradalom, 2000-es évek, Játékfilm, magyar film, Magyar történelem,


Cikk értékelése:szavazat: 798 átlag: 5.68