Tosoki Gyula
Jean de Florette/Manon des sources – francia, 1986. Rendezte: Claude Berri. Szereplők: Yves Montand, Gerard Depardieu, Daniel Auteuil, Emmanuelle Béart. Forgalmazó: Caesar Film. 117 + 104 perc.
Minden idők egyik legkiválóbb francia mozijának nem vájtszemű esztéták és filmfanok, hanem a nagyközönség körében lett kultusza, valahogy úgy, ahogy az Elfújta a szélnek, a Ben Hurnak vagy a Titanicnak. Pedig alig hasonlít azokhoz. Nincsenek benne látványos akciók és gigantomán díszletek, nincs benne pénz, paripa, fegyver, de aki látta, nehezen felejti.
Claude Berri (Germinal, Uranus) rendező alig tucatnyi szereplőt mozgat néhány helyszínen, a kétszer két órás kamaraeposz középpontjában szerzésvágytól elbutult – ármánytól fertőzött vagy szerelmi bánattól bódult – parasztok állnak. A jó és rossz örök harcáról szóló csavaros családregény szereplőit bírvágyuk mellett türelmetlenségük hajtja végzetük felé: a főalakok közt egy van csupán, aki tud várni, így révbe is ér, elnyeri királyfiját és a fele királyságot.
Minden felületi realizmusa ellenére bizony megfontolni való – de nem sulykolt – tanulsággal erősített kortárs mese ez, a legmívesebb fajtából, intelligens kivitelben. A példás ritmusérzékkel levezényelt archetipikus sztori mesei jellegét nyomatékosítja a miliőfestés is, Provance vidéke Bruno Nuytten operatőr hol levegős, hol légszomjas totáljainak hála varázslattal telik meg. A képek elementárisak: perzsel a Nap, fullaszt a sirokkó, érezni a föld, a fák, a virágok illatát. És ez még nem minden, a film élvezeti értékét a színészek heppeningje tovább növeli. Az első részben Depardieu brillírozik, pazar értelmiségi-karikatúrát nyújtva, a másodikban pedig Montand jutalomjátszik. Bár még két, kevéssé jelentős szerepet bevállal ezután, valójában itt búcsúzik el a színészi pályájától.
Extrák: mindkét filmhez előzetes és képgaléria.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2007/03 61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8932 |
