Mockler János
Replay. Elhúz a higanymozgású szélső, a tuskólábú hátvéd kidönti a szögletzászlót, beadás, fejes, gól. Aztán ugyanez még egyszer, még kétszer, még százszor – lassítva: replay.
Nehéz a börtönélet, pláne akkor, ha a raboknak utat kell építeniük a tűző napon. Az egyik kérdi a másikat: Te miért kerültél ide? Mert megmentettem egy angyalt. Ezután hangulatos jelenet, a Berlin felett az égre hajaz, cirkusz, trapéz, szárnyak, mi az ma már, ami nem a Berlinből vétetett, az ifjú hős a légtornászlányt mentegette a dagadt cirkuszigazgató elől, és megtenné még egyszer, még kétszer, még kétszázszor: replay. Replay, ebben az esetben egy blue jeans márka, imént épp a reklámját meséltük el.
Mickey Rourke az F. T. W.-ben szintén replay. Miután a farmerreklámra kísértetiesen emlékeztető történetért lehúzott tíz évet valami jobb helyen, újra hasonló ügymenetbe bonyolódik, ahelyett, hogy sorra nyerné a rodeókat, mondjuk Bobby Ewing és Dusty Farlow előtt. A hasonló ügymenet kudarccal zárul. A második angyal már annyira bukott, hogy menthetetlen. A cowboy a végén utánamegy.
Összefoglalva: poszt-western a rodeós ágból, avagy mi mindent lehet csinálni egy angyal kedvéért. Például rossz filmeket.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=892 |
