Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Kritika

Rohonyi Gábor: Konyec

Korengedmény

Vajda Judit

Rohonyi Gábor első nagyjátékfilmjében nem csak a húszéveseké az alvilág.

 

Rohonyi Gábor bemutatkozó nagyjátékfilmje ügyesen használja az amerikai műfaji filmek elemeit, minden ízében magyar, hiszen szelíd gengszterfilmjében nem vonzó fiatal szerelmespár vagy mutatós Thelma és Louise, hanem aggkorú Bonnie és Clyde, a 81 éves Kis Emil és felesége, a 70 esztendős Felleghy Hédi a főhősök, akik egy 1958-as Csajkán menekülve rabolják végig Fejér megye bankjait, ékszerüzleteit, benzinkútjait. Így lesz az autósüldözés lélegzetelállító – csak máshogy, mint egy amerikai műben. A Konyec úgy válik élethűvé és valóságossá, hogy nem az ábrázolt bűnesetek hitelességére törekszik, hanem a háttér működik valóságosan. Volt már arra példa korábban is, hogy magyar gengsztertörténetet akartak filmre vinni, de talán túlságosan akarták, és kicsit olyan lett, mint a magyar narancs. Vagy azzal rontották el, hogy egy konkrét, a valóságban is megtörtént sztorit adaptáltak sikertelenül filmmé (Deák Krisztina: A miskolci boniésklájd) vagy azzal, hogy túlságosan bele akarták erőltetni a rendszerváltás kőkemény valóságának kereteibe (Szomjas György: Gengszterfilm). Rohonyi filmjének azonban az a titka, hogy nem történt meg, de akár meg is történhetne. A rendező és a forgatókönyvíró helyesen vitte bele az univerzális műfaji történetbe azt, ami jellegzetesen magyar: nyugdíjasaink kétségbeejtő helyzetét, továbbá azt a vonásunkat, hogy gátlás nélkül vagyunk képesek rajongani a szabadon értelmezett robinhoodizmusért – ha valaki elég leleményesen veri át a rendszert (lásd Viszkis), már övé a szimpátiánk.

Szintén a hitelességet segíti, hogy az alkotók nem a fővárosi nagypályára, hanem a könnyebben megjeleníthető vidéki városi közegbe helyezték bűnügyi történetüket. Ahol nem feltétlenül védi biztonsági berendezés a kispostát, nincs vagyonőr a takarékfiókban, és megtörténhet, hogy a két banki alkalmazott közül éppen egyik sem tartózkodik a kasszánál. Ahol a tett egyik helyszínétől a másikig szántóföld mellett kanyargó országúton vezet az út. Amikor az egyik nyomozót megismerjük, éppen egy ilyen színhelyen csap le egy firenzei vadorzóra. Az ilyen és ehhez hasonló apróságok miatt válik átélhetővé ez az alapvetően hihetetlen történet.

A hitelesség mellett a film erőteljesen épít a végletekre is, és kiélezi az ellentétet öregek és fiatalok között, ami nemcsak fontos motiváció lesz (hiszen ki másnak lenne több oka manapság besokallni, mint egy remegő kezű, havi 40 ezer forintból élő kisnyugdíjasnak), hanem hiteles hátteret is ad a filmhez. Ezt a végére az alkotók már egészen az abszurditásig viszik (lásd a gyermekeit a parkban az idősektől féltő anyuka), ugyanakkor a közös nevezőt is megteremtik. Az udvariatlanul viselkedő számláshoz, a postán az öregek elé tolakodó bunkóhoz, a gúnyolódó benzinkutasokhoz hasonló fiatal emberek a végén együttérzésükről és szimpátiájukról biztosítják az üldözött idős bűnözőket – méghozzá olyan tévés nyilatkozatokban, melyek az igazi híradókból is ismerősek lehetnek. A generációs ellentéten kívül a férfi-női szembenállás a másik hangsúlyos téma, a pikáns screwball comedy szál, a nyomozó- és élettársak, Ágnes és Andor vetélkedése szintén a műfaji vonalat erősíti.

A film forgatókönyve a Tesóval és a Kész cirkusszal már bizonyított Lovas Balázs eddigi legjobb munkája. Néhány frappáns, ugyanakkor többértelmű riposztja ugyanúgy telibe talál, mint a precíz Kis Emil sohasem remegő keze. A rablásnál elhangzó „Nyugalom, én is izgulok, nekem is ez az első.” egyszerűen imádnivaló mondat, a „Gyorsabb vagyok a halálnál!” azonban csak első hallásra vicces, hiszen hőseinknek – életkoruknál és helyzetüknél fogva – csakugyan a halálnál kell gyorsabbaknak lenniük.

Így lesz a Rohonyi-mű szórakoztató műfaji film, amely mégis hiteles, mert nem egy kiagyalt műanyag világban játszódik. A kettős kötődés révén a Konyec egyszerre kerüli el az unalmat és a magyar zsánerfilmeken újabban eluralkodó kínos ürességet és alpáriságot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/02 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8890

Kulcsszavak: 2000-es évek, Bűnügyi, gengszterfilm, Játékfilm, közönségfilm, magyar film, műfajiság, szegénység, öregség,


Cikk értékelése:szavazat: 1076 átlag: 5.45