Tartalmi elemek kiemelése
rendezõ | színész | operatõr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

DVD

A sógun orgyilkosa

Varró Attila

Kozure Okami/Shogun Assassin – 1972/80. Rendezte: Kenji Misumi. Szereplõk: Tomisaburo Wakayama, Kayo Matsuo, Minoru Ohki. Forgalmazó: Navigátor Film. 82 perc.

 

Az amerikai forgalmazási gyakorlatban nem számít ritkaságnak, hogy távoli vidékekrõl származó importfilmeket megcsonkítva, átvágva, netán utólag, helyi színészekkel forgatott jelenetekkel bõvítve dobjanak piacra – arra azonban még a Roger Corman-féle trash-stratégák közül is kevesen vállalkoztak, hogy két külön filmet szerkesszenek utólag egy alkotássá. A kivételek közé tartozik az 1980-ban amerikai filmszínházakba kerülõ Shogun Assassin, amelyet Cormanék két 1972-ben készült japán szamurájfilmbõl, az úgynevezett Kozure Okami (azaz Magányos Farkas) sorozat elsõ és második részébõl kompiláltak.

A zsánerbe klasszikus Zatoichi-filmekkel beletanult veterán rendezõ, Kenji Misumi az összesen hat mozidarabból álló szériát nyitó A bosszú kardjával és a folytatást jelentõ Babakocsi a Sanzou folyó partjánnal a hagyományos japán kardforgató-film, a chambara mérföldköveit helyezte el. Filmjei kuriózumértéke nem csupán a még helyi viszonylatban is kiugróan vérgõzös mészárlások tekintetében nyilvánul meg, de az alkotó kivételesen erõs formatudatosságában is: a kreatív halálesetek freccsenõ képsorain, a spagettiwesterneket megszégyenítõ tájábrázolásban és a színpompás látványvilágot szigorú kompozíciós keretekbe szorító mise-en-scene esetében. Misumi a maga korában szokatlan hûséggel tartotta magát a forrásmûvet jelentõ mangasorozat (Kazuo Koike és Goseki Kojima azonos címû képregényszériája) stiláris sajátságaihoz, Magányos Farkas-opuszaiban minden idõk talán legautentikusabb képregényfilmjeit valósította meg: beállításai rendre kimerevített idõpillanatok, legyen szó mozgalmas akciószekvenciáról vagy csendes atmoszféra-képsorokról.

Az alaptörténet a japán tömegfilm nihilista korszakában igen népszerû ronin-mesék sokadik verziója (lásd Kuroszava Testõrét), egyetlen igen erõs csavarral: a sógun elsõ számú hóhérából lett magányos bérgyilkos-szamurájt kalandos útjain pár éves gyermeke kíséri, aki a titkos fegyverarzenállal felszerelt babakocsiból nem csupán néma szemtanúja az apa változatos vérontásainak, de a második résztõl tevékeny résztvevõje is (sõt a sok ezer oldalas manga zárólapjain átveszi legyilkolt apja helyét, és maga végez a fõellenséggel). A kis Farkaskölyök jelenléte egyszerre szolgál bizarr érzelmi pillanatokkal, drámai konfliktusokkal, miközben egy-egy meghitt epizód erejéig finoman ellenpontozza a kíméletlen akciójeleneteket – sõt az összefércelt amerikai verzióban narrátor-szerepet is kap, igen rendhagyó azonosulási pontként a nézõk számára. Misumi két meséje az egyik lehetséges olvasatban ennek a különleges családi kapcsolatnak az alakulását, fejlõdését nyomon követõ japán Kramer kontra Kramer egy asszony nélküli, rideg univerzumban – másfelõl szimbolikus pokolutazás, egyre sötétebb körökön át az elkerülhetetlen pusztulás felé.

A magyar kiadás alapját jelentõ 1980-as kompiláció önmagában csupán filmelemzési kurzusok számára szolgálhat némi értékkel, leginkább olyan, mintha werkfotókból és forgatókönyvrészletekbõl összeillesztett illusztrációs anyag lenne egy sajnálatos módon elveszett filmklasszikusról – szerencsére különleges bónuszajándékként a két forrásfilm teljes egészében megtalálható a duplalemezes kiadványon: elég hátlapjára fordítani a borítót a tokban, és máris feláll a jogos hierarchia. A Corman-csapat a második filmre helyezte a hangsúlyt, a nyitódarabot fõként az expozícióra korlátozta alig negyedórányi összterjedelemben: ezzel nemcsak kiejtette a teljes széria egyik legerõsebb mikrotörténetét jelentõ gyógyforrás-sztorit, de intenzív erejû emocionális pillanatoktól is megfosztotta nézõit – A sógun orgyilkosa e tekintetben elrettentõ bizonyíték mindazok számára, akik úgy gondolják, a Kill Bill éppen egy résszel lett hosszabb a kelleténél.

Extrák: az eredeti filmek mellett rövid szövegek a Tokugava-korszakról, illetve a film különbözõ változatairól.


A cikk közvetlen elérhetõségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8866

Kulcsszavak: 1970-es évek, 1980-as évek, DVD, forgalmazás, japán film, Játékfilm, Kalandfilm, produceri munka, szamuráj, vágás,


Cikk értékelése:szavazat: 912 átlag: 5.3