Tartalmi elemek kiemelése
rendezõ | színész | operatõr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

The Lost City

Vízer Balázs

The Lost CityEl Tropico, 2006, amerikai. Rendezte: Andy Garcia. Írta: G. Cabrera Infante. Kép: Emmanuel Kadosh. Zene: Andy Garcia. Szereplõk: Andy Garcia (Fico Fellove), Inés Sastre (Aurora Fellove), Nestor Carbonell (Luis Fellove), Dustin Hoffman (Meyer Lansky), Bill Murray (az Író). Gyártó: Lions Gate Films. Forgalmazó: Paradigma Film. Feliratos. 143 perc.

 

Még a Világifjúsági Találkozókhoz, maratoni Castro-beszédekhez és az olcsó rumhoz szokott magyar ember szemében is furcsa romantika lengi körül Havannát, hát még a kubai emigránsok számára!

Andes „Andy” Garcia gyerekfõvel érkezett Kubából az Egyesült Államokba, és nyilván azóta is hazavágyik, persze egy Castro-mentes demokratikus Kubába. Ezt a túlidealizált Kubát vetíti vissza Garcia élete elsõ rendezésében az ötvenes évek végére, a Batista-rezsim végnapjaira. Itt mindenki boldog, élvezi a napfényt és az El Tropico bár remek zenés mûsorait – ennek a vendéglátóegységnek tulajdonosa a Garcia által játszott Fico Fellove –, kivéve néhány forrófejû forradalmárt, akik nem szeretik a korrupt és mellesleg véreskezû Batista diktátort. Csakhogy a forrófejûek furcsa módon gyõznek, és beindul az államosítás, melynek az El Tropico is áldozatul esik, sõt, Fico szerelmét, öccse özvegyét is elcsábítja a forradalom! Mindezt a könnyesebb latin-amerikai szapanoperákra emlékeztetõ történetmesélés tárja elénk, és biztos, ami biztos, kapunk pár nagy nevet is – megjelenik Dustin Hoffman mint amerikai gengszter, és láthatjuk Bill Murray-t mint Fico bölcs „udvari bolondját” – csakhogy õk aztán végképp kilógnak a filmbõl. Ami ennél is zavaróbb, a rendezõ öntudatlan önajnározása, egy becsületes, férfias, végsõkig lojális és végtelenül õszinte ember portréjának megrajzolása – önmagáról. De Garciának van stílusérzéke – a film zenéjének nagyrészét is õ szerezte – így a Lost City-t legalább nézni és hallgatni jó. A karibi hangulat átjön a monokróm színekben felvett képeken, a revüszámok jól sikerültek, a Malencon felcsapódó hullámai impozánsak, az ember pedig folyton azt várja, hogy mikor bukkannak fel a Buena Vista Social Club zenészei – csak fiatalon.

 


A cikk közvetlen elérhetõségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8864

Kulcsszavak: 2000-es évek, Dráma, gyerekkor, Játékfilm, kommunizmus, Történelmi film (világ), USA film, XX. század, zene,


Cikk értékelése:szavazat: 912 átlag: 5.35