Ádám Péter
Combien tu m’aimes? – francia, 2006. Rendezte és írta: Bertrand Blier. Kép: Francois Catonné. Zene: Bellini, Puccini és Verdi. Szereplők: Monica Bellucci (Daniéla), Gerard Depardieu (Charly), Bernard Campan (Francois), Jean-Pierre Daroussin (Migot). Gyártó: Fidelité Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 95 perc.
Az eredeti francia cím (Combien tu m’aimes?) nem túl eredeti szójáték, a „mennyiért szeretsz?” és a „mennyire szeretsz?” keresztezése. A borostás Francois (a borotválatlanság itt annak jele, hogy afféle átlagfranciával van dolgunk) valahol a Pigalle környékén ajánlatot tesz egy feltűnően csinos prostituáltnak, hogy havi százezerért költözzön hozzá. Persze, csak amíg tart a négy és félmillió euróból, amit állítólag nyert a lottón. Az alaphelyzet azonban, vagyis a szépség meg az átlagosság, a pénz meg a szerelem ellentéte megmarad ígéretnek. Hiába a divatos filmzene, a legapróbb részletig átgondolt felső- és alsó ruhák, a kétségtelenül látványos színek, az operára emlékeztető filmlogika, a szélsőségesen teátrális vagy abszurdba átcsúsztatott jelenetek – ez se emel semmit az eredendően steril és erőtlen történeten. A film tulajdonképpen ennek a különös párnak volna a története, a baj csak az, hogy innentől kezdve a rendező Bernard Blier-nek semmi se jut eszébe, ha csak az nem, hogy a férfinak pszichés szívproblémái vannak (de a film ezt a vonalat se viszi tovább). A sajtó szerint a rendező – akinek 1963 óta ez már tizennyolcadik játékfilmje, köztük olyan nagyhatású filmekkel, mint a Hidegbüfé vagy Az én pasim – egyenesen az erotikus Monica Belluccira írta a forgatókönyvet. Ha így volt is, látni valóan elszámította magát, mert ha a női főszereplő csinosnak kétségtelenül csinos is, híján van minden karizmatikus kisugárzásnak, az előnyös domborulatok pedig – bár a filmbeli orvost megüti a guta a láttukra – nem pótolják a nem létező szerepet, a hiányzó cselekményt, a felejthető dialógust. Az egész film egyetlenegy kicsit is érdekesebb jelenete, amikor szeretkezés közben a prostituált színlelt sikoltozására dühösen átjön a szomszédban lakó hölgy (foglalkozására nézve műfordító), és miközben felszólítja a párt, hogy vigadjon csendesebben, mert a lármától nem tud dolgozni, egy füst alatt rögtönzött bemutatót is tart, megmutatva, hogyan sikoltozik szeretkezés közben az a nő, aki csakugyan élvez. Ez az egyetlen izgalmas figura az egész filmben, kár, hogy nem ő a főszereplő...
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2006/11 57-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8782 |
