Sneé Péter
Kit rémálom gyötör, ébredni vágyik. Arra viszont nem volt példa még ezidáig, hogy békésen szenderegjünk tőle, mint a Báránybőrben nézőterén, ahol a konfliktus kirobbanásakor fegyverdörgésre riadók kuncogásban törnek ki a szörnyű leszámolás láttán. Nem harsány nevetés csattan föl, amivel feszültségünkön oldanánk, amikor nem bírjuk tovább a rettenetet, hanem jól felismerhető vihánc hallik, s a megjegyzések záporoznak. Szó ami szó, a filmkészítés bizonyos szakismeretet követel, mert anélkül még egy rossz zsarolási sztorit sem lehet eladhatóvá tenni. Vágjon bármilyen visszataszító képet a szerencsétlen Rutger Hauer, Hollywood ügyeletes réme, amit előadatnak vele, azon csak bóbiskolhatunk, vagy somolyoghatunk legföljebb, miközben óránk számlapját fürkésszük a sötétben: mikor lesz már vége?
Annak idején a tekercsek sorsa ipari végfelhasználással zárult. Ha jól tudom, lakkbenzint készítettek belőlük. A modern nyersanyagok alkalmatlanok ilyesmire, tehát a mozgóképes produktumot bemutatják. Mindig. Nálunk.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1995/05 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=873 |
