Kárpáti György
Poseidon – amerikai, 2006. Rendezte: Wolfgang Petersen. Írta: Paul Gallico regényéből Mark Protosevich. Kép: John Seale. Zene: Klaus Badelt. Szereplők: Kurt Russell (Ramsey), Richard Dreyfuss (Nelson), Josh Lucas (Dylan), Emmy Rossum (Jennifer), Jacinda Barrett (Maggie). Gyártó: Warner Brothers. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 99 perc.
Idén a nagy költségvetésű blockbusterek közül nem egy igyekszik kompakt kiszerelésben, kevesebb mint két órában megfogalmazni mondanivalóját, ezzel is filmnézésére sarkallva a háromórás monstre előadásoktól megcsömörlőket. Ennek a koncepciónak esik látványos áldozatául a 150 milliós hajókatasztrófa, a Poseidon, mely lélektelen átirata az 1972-es A Poseidon katasztrófának, plusz kínos utánérzése a Titanicnak.
Pedig Wolfgang Petersen számára tengernyi pénz állt rendelkezésre, hogy teljessé tegye úgynevezett vizes trilógiáját: kár, hogy a végeredmény köszönőviszonyban sincs A tengeralattjáróval, de még a Viharzónával sem. A két előző filmben éppen a jellemek ábrázolása, az elemeknek kitett tehetetlen emberek vívódása, túlélésükért vívott harca és halállal való szembenézésük adta a legerősebb többletet, míg a Poseidonban erre nincs idő, marad a drága pénzből előállított szökőár, a pirotechnikai zsonglőrködés, melyhez még azt a fáradságot sem vették, hogy látszólag képzett színészek hiteles dialógusokat folytassanak. A színészeknek ily módon esélyük sincs, hogy ellopják a show-t, netán elhomályosítva a fő attrakciót, az újévkor egy óriáshullámtól fejre álló luxushajót.
Ráadásul a film elején sikerül ellőni a legjobb jelenetet, melyet aztán egyetlen alkalommal sem sikerül felülmúlni, sőt miután a produkció bátran és szabadon idéz más katasztrófafilmekből, oda minden meglepetés, az egyszeri néző pedig azon kapja magát, hogy megint átverték: valójában nincsenek szerepek, viszonyok, motivációk – szereplők ad hoc csoportja a felszínre igyekezve fulladozik a vízben, -alatt, -mellett, s miközben a többiek meghalnak, a trükkök próbálják feledtetni a fiaskót. Bár Hollywoodban újabban ismét reneszánszukat élik az armageddon-filmek, a miértre ebből a filmből nem kapunk kielégítő választ. A sokat emlegetett álomgyári válság okaiból ellenben kapunk egy szép csokorra valót.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8674 |
