Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Motel

Wostry Ferenc

 

Igazság szerint először jó kis lehúzós kritikát akartam írni a filmről, csakhogy a Motel nem hagyja magát: messze nem annyira szimpla film, mint amilyennek első pillanatban tűnik. Butuskának butuska, de a szíve – talán – a helyén van.

A történet a pár évvel ezelőtt népszerű tinivígjátékok humortalan verziójaként indul: két rendkívül idegesítő amerikai turistagyerek és grönlandi származású haverjuk hedonista kicsapongásainak lehetünk szemtanúi, amint végigkúrják és szippantják a holland fővárost. Miután kizárják őket turistaszállójukról, kelet felé veszik az irányt, ugyanis egy adomázós kedvű helybéli a szlovák csajokról regél nekik, pontosabban egy olyan pozsonyi motelről, ahol a legszebbek és a legkönnyűvérűbbek lelhetőek fel.

Megérkezésük után, negyvenöt percnyi futamidő elteltével az agyalágyultaknak szóló turistafilmből hardcore horror lesz: a motel csak álca, valójában egy Európára kiterjedő bűnszövetkezet szerzi be rajta keresztül áldozatait. A friss tinédzserhúst gazdag üzletembereknek kínálják fel, akik aztán addig kínozhatják a megvezetett szállóvendégeket, amíg kedvük tartja. Szobafoglalás helyett szemkivájás!

Nagyon könnyű lenne a Motelt az amerikai arrogancia újabb megnyilvánulásaként besorolni, amerikai tinik megpróbáltatásaként a perverz eurotrash karmaiban – ám a dolog csak első látásra ilyen egyszerű. A főszereplők pontosan azért vannak üres fejű, nagyhangú, jobb sorsra érdemtelen bunkókként megformálva, mert a rendező Eli Roth nacionalista önkritikát gyakorol: bár a film gonosztevői európaiak, a kultúrgyilkos amerikaiak megérdemlik a sorsukat. Két irányból támadja a saját figuráit, igazi exploitation-rendezőhöz méltóan rájátszik az amerikaiak xenofóbiájára és az európaiak Amerika-utálatára.

Szóval érdekes a koncepció, sajnos a kivitelezés már kevésbé, Rothból a tehetség csak ennyire futotta. Egyszerűen unalmas a film, és mikor horrorba fordul, akkor sem lesz sokkal felkavaróbb – a PR-gépezet által beígért extremitások, egyetlen jelenet (a szem!) kivételével elmaradnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8584

Kulcsszavak: 2000-es évek, Horror, Játékfilm, szatíra, tinihorror, USA film, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 1179 átlag: 5.48