Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Első a szerelem

Kárpáti György

 

Ha Antonioni-filmet nézel a moziban, szerelemre találsz. Ezzel a nem éppen hétköznapi megállapítással kezdődik Ben Younger filmje, melyben a kilencévi házasság után frissen elvált 37 éves hölgy és a társasággal a moziba érkező 23 éves srác is a kettős Antonioni-vetítésre vált jegyet (Nagyítás, Zabriskie Point), bár az olasz direktor egzisztenciális kérdéseket feszegető filmjeinek hősei nem is annyira a szerelmet kutatják. Bár, ha jobban belegondolunk, az Első a szerelem főszereplői sem kizárólag életük párját keresik, s ilyetén módon működőképes az asszociáció.

Kérdés persze, hogy valaki eljut-e a felismerésig, ebben az első pillantásra valóban felszínes, olcsó romantikát kínáló amerikai vígjátékban. Férfi főhőse már nem diák, de még nem is kész felnőtt, családja és álmai között ingadozó fiatal, míg a 37 éves elvált asszony (Uma Thurman) az igazi férfi keresése és egy vágyott baba születése között őrlődik. Kettejük között a nem ismert kapocs – az ezúttal is nagyszerű – Meryl Streep, aki a nő pszichológusa, a fiú anyja, ám erre a következtetésre csak a néző jön rá tíz perc után, a szereplőknek egy órára van hozzá szükségük. Pontosabban csak a szerelmespárnak, mivel a pszichológus anya a hallottak alapján hamar rájön, hogy az ő csemetéje szűrte össze a levet a 14 évvel idősebb és ráadásul nem zsidó asszonnyal, aki már eme két szempont alapján sem éppen ideális menyjelölt a számára. Anyai ösztönei és szakmai etikai kérdések között vívódva igyekszik objektív maradni, ám a kapcsolat nem futó kalandnak tűnik, ami még jobban elbizonytalanítja egyik és másik énjét.

Az Első a szerelem lehetne afféle modernizált Diploma előtt, vagy esős-kelős tinivígjáték-féle, de egyik sem lesz. Intelligens romantikát, hús-vér karaktereket, csipetnyi humort kapunk, s a film meglepően őszinte távolságtartással beszél mindhárom szereplőről, anélkül, hogy bármelyiket megítélné. S igen, ilyen is akad: az utolsó pillanatig kétségünk lehet a film befejezését, s a mindig vágyott (?) happy endet illetően. Mint az életben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8527

Kulcsszavak: 2000-es évek, Játékfilm, Romantikus, USA film, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 865 átlag: 5.48