Turcsányi Sándor
A film jó. Holott... Wenderst már én is leírtam azokkal együtt, akik szerették a régi dolgait, úgy a Berlin felett az éggel bezárólag. Holott... a Kívül tágasabb a Párizs, Texas párdarabja (mindkettőt Shepard írta), amit nem is szerettem annyira. Holott... tényleg nem hagyható szó nélkül, hogy alaptémája kísértetiesen egyezik Jarmuschéval a Hervadó virágokban. Nem gyanakszom én plágiumra, de a véletlen egybeesésekben sem hiszek. A kor lehet az oka: az ifjú titánok, akik egykor apát (és nőt) kerestek, most már előremenekülnek, a gyerekekhez.
A Kívül tágasabb egy öregedő westernszínész története, akinek a műfajjal együtt leáldozott a napja. Megszökik legújabb B-filmje forgatásáról, felkeresi szülővárosát és élőben mutatja be zűrös ügyeit, amikről az anyja évtizedeken át csak a bulvárlapokból értesült. Nem kell rosszra gondolni, csak a szokásos: nők, pia, drogok, szerencsejáték. Itt értesül arról, hogy van egy felnőtt fia valahol Montanában. Továbbindul hát régi sikerei helyszínére, miközben már ott liheg mögötte a cserbenhagyott produkciót biztosító cég fejvadásza. Montanában mindjárt két gyereket is talál, és egyszeriben a nagy család, nagy gond helyzetével szembesül a magányos lovas.
Hátravan még, hogy mitől jó a film. A régi hívek örömmel ismerhetnek rá az olyan Wenders-témákra, mint a költészet (film) és valóság; az otthonkeresés; a férfilélek nagy keservei és kis öncsalásai; az amerikai álom megszüntetve megőrzése. Ezúttal az elkaszinósodott sivatag és a vadnyugati mozilegenda egyszerre hódoló és ironikus megidézését látjuk egy Wenders-féle road movie-ban. Ezt a szerfelett ambivalens viszonyt nagyszerűen közvetítik Franz Lustig képei. A színészek egészen kiválóak: a nagy öregektől (Shepard, Lange) és nagy kedvenceimtől (Roth, Polley) ez nem újdonság, annál meglepőbb a két fiataltól (Mann és a tüneményes Fairuza). A zenében meg mindig is erős volt Wenders. És ha igaz az, hogy elsősorban a vágybeteljesítésért járunk moziba, akkor most helyben vagyunk. Kollektív tudatalattink két nagy álmát is megvalósítják a filmben: az egyik, hogy minden fakszni nélkül kiléphessünk a régi életünkből, a másik, hogy tiszta erőből kivágjuk a tévét a csukott ablakon.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2005/12 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8459 |
