Kárpáti György
A néhány éve még nagy sztárnak számító, mára valamelyest megfakult tekintélyű Bruce Willis az elmúlt években nem ritkán kapja elő akcióhős-imidzsének humánus odalát. Ezúttal is egyszerre alakítja a rend derék őrét és a szerető családapát – próbálván egyszerre elővarázsolni jellemének érzéki-emberi oldalát, valamint az igazság érdekében kíméletlenül lecsapó macsó figurát, a régi rendíthetetlen és elpusztíthatatlan akcióhőst.
Jeff Talley (Bruce Willis), a túszügyek szakavatott közvetítője csődöt mond egy akcióban: a szóval tartott alany végez fogva tartott családjával, majd önmagával is. A trauma nehezen feldolgozható a sikerhez szokott nyomozó számára, aki egy kisváros rendőrfőnöki posztjával igyekszik rehabilitálódni (az átalakulás már sejteti a változást: eltűnik az őszülő szakáll és a kínos háré, s előbújik a hetyke, borotvált, tar akcióhős), ám egy nagy volumenű túszejtő akció nemcsak a régi sebeket tépi fel, hanem a családját is veszélybe sodorja. A nagy csavarnak szánt fordulat ugyanis az, hogy a kisvárosi és még kisebb stílű, forrófejű túszszedők véletlenül a maffia könyvelőjét ejtették foglyul annak két csemetéjével, az alvilág pedig – féltve az információkat és a házban elrejtett pénzt – családja elrablásával zsarolja meg a rendőrkapitányt, hogy az a szájuk íze szerint oldja meg az ügyet. Ezzel aztán felébresztik az alvó oroszlánt, s a visszafogott kapitányból előbújik a saját vérét védelmező fenevad.
Hiába, a nyolcvanas évek hősteremtő régi vágású akciófilmjei lassan, de biztosan a feledés homályába merülnek, ám az nem véletlen, hogy Conan-Schwarzeneggert, Rambo-Stallonét nem nagyon láttuk két öldöklés közben pityeregni. Emiatt (is) eljárt felettük az idő. Ezt a hiányzó érzelmi többletet, a jellem összetettségét, a konfliktus rétegzettségét igyekezett megjeleníteni a Túszdráma és benne Bruce Willis. A színész hiteles és meglepően összetett produkcióval üzen zsánertársainak: az érzéketlen Terminátoroknak ugyan leáldozott, ám érző szívű szuperhősöknek még van esélyük. Ezért fordulhat elő, hogy a világot az armageddontól megmentő apa végül mégiscsak ütközetet nyer. Ha háborút nem is.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2005/07 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8324 |
