Strommer Nóra
A Dreamworks-Pixar párbaj legújabb fejezete a Madagaszkár című animációs film, melyben a Pixartól megszokott ironizáló, a mézes-mázos rajzfilmkliséket visszájára fordító szemlélet uralkodik. Persze az elmaradhatatlan pop-kulturális utalásokból, és az electric-boogie-t táncoló állatokból sincs hiány. A főszerepben az állatok királya, Alex, az oroszlán parádézik, aki a New York-i állatkerti show business elsőszámú figurája, valamint az antihős szerepében legjobb barátja szerepel, Marty, az identitászavaros zebra. A legnagyobb fazonok mégis a pszichopata pingvinek, akik egy világméretű összeesküvést lepleznek le, mikor rájönnek, hogy nem az állatkert a természetes otthonuk, és titkosszolgálati egységbe tömörülve alagutat ásnak, hogy megszabaduljanak a fogságból. Mikor titkukat kifecsegik, beindul a láncreakció, és az állatok hamarosan Madagaszkár szigetén találják magukat, ahol nagyon hamar visszasírják az állatkert által biztosított kényelmes infrastruktúrát.
A mellékszereplők között is találhatunk néhány igazi gyöngyszemet, az agresszív nagyvárosi öregasszonyt, a bulizásra szakosodott lemúrtörzset, és a legkisebb lemúrt, aki meglepően hasonlít a Szörnyecskék című horrorfilm szőrmókjára. A háttértechnikai újításnak köszönhetően mindeddig soha nem látott szőrmennyiség kerülhetett egyidejűleg a vászonra, az állatok is kevésbé látszanak műanyagnak, inkább simogatásra ingerlően bundásak. A mese talán legnagyobb erénye az, ahogy a Disney Oroszlánkirályával szemben bemutatja az állatok királyát. Ezzel együtt a Dreamworks már megint nem ért a Shrek nyomába sem, de hű maradt saját, jól beazonosítható stílusához, és legalább technikai téren sikerült előrébb lépnie valamicskét.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2005/07 59-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8321 |
