rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Élő erők

Bikácsy Gergely

 

A mai mexikói filmnek Buñuel egykori asszisztense, Luis Alcoriza a legismertebb alkotója. A magyar stúdióhálózat tavaly ősszel vetítette (némileg eldugva) Garcia Márquezzel közösen írt filmjét, a Baljóslatot. Akkor kitűnő művet láthattunk. Most szomorú csalódásról kell beszámolnom.

Az Élő erők roppantul nagyra törő munka. A század eleji mexikói forradalom ürügyén történelmi groteszk, társadalmi szatíra, hatalmas freskó akar lenni, vitriolos gúnnyal, könnyed játékossággal és súlyos tanulságokkal. Túl sokat vállal a film, s ez végig meglátszik rajta: nehézkesen lódul előre, gondosan megrendezett jelenetein kínosan érződik mindig a szándék. Humora csak itt-ott tud szárnyalni vagy meglepni: legtöbbször közhelyes, előre kiszámítható és mechanikus.

Pedig Alcoriza tud filmet csinálni, s tudja, érzi, miről van szó. Otthonosan mozogna ebben a Baljóslatból olyannyira ismerős mexikói faluban: főterén, templomában, sikátorain, kocsmájában és úri házaiban. A falu panoptikumát, ennek a világnak a lényegét nyilván kevesen ismerik nála jobban. De hiába: a filmet mázsásan elnehezítő prekoncepciók, szándékok, előre betáplált tanulságok és gondosan egyeztetett „arányok” mind, mind ellene fordulnak. Amiről a film szólna, azt Kelet-Európában úgy hívjuk, hogy deheroizálás. A történelem fősodrából kimaradt emberek buta vagy gonosz, elvtelen vagy ravasz ténykedései. Forradalom: békaperspektívából. S ez a perspektíva nyilván arra is választ ad, hol és hogyan sikkadnak el a forradalom vívmányai. Mindehhez Alcorizának egy közepes ötletekkel telezsúfolt, ám rendkívül gondosan felépített forgatókönyv állt rendelkezésére. A hosszúra nyúlt film véghajrájában a rendező gyorsít addigi ritmusán, de az elveszett perceket és az eljátszott kitűnő lehetőséget már nem tudja megmenteni. A magyar néző azzal a nem csekély felismeréssel távozhat a moziból, hogy történelmi deheroizálás tekintetében alig van mit tanulnunk. Legalábbis nem a mexikói forradalmat tárgyaló filmekből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8055

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 900 átlag: 5.56