Hungler Tímea
Az ex-IRA-terroristák jól elkülöníthető csoportokra oszlanak. A hagyományőrzők a zöld szigethez tartozásról ábrándoznak, beszélik a kelták ősi gael nyelvét, nyakalják az ír whiskey-t, és még a plasztikbombák gyártása közben is hallgatják a U2-t. Most Tommy Lee Jones a honfiúi büszkeség, a megtestesült nemzeti öntudat.
A világosabb oldalt Jeff Bridges képviseli, aki mozgalmi múltját feledve, a „rablóból lesz a legjobb pandúr” elve alapján, a tűzszerészek gyöngyeként, álnéven építi jövőjét az Újvilágban.
Filmünk gyújtópontjában a tradíció és a haladás, a múlt és a jelen e két allegorikus robbanófejének összekoccanása áll, melyhez a szép lánggal égő bostoni tűzszerészek és középületek teremtenek megfelelő hangulatot.
A visszavonulás gondolatát dédelgető Bridges lelkiismeretesen felveszi a harcot egykori elvtársával, aki egyes-egyedül képes terrorhullámként végigsöpörni a városon, megmutatva Amerikának: milyen is a szervezett bűnözés. Kirobbanó formáját bizonyítva végül önmagát is felrobbantja, így a megkönnyebbült tűzszerész a repeszeket hátrahagyva, átvágva a füstgomolyagon boldogan borulhat össze jellegtelen oldalbordájával: reménykedjünk benne, hogy fáradozásai jutalmául várja még egy nagy durranás… amit hatástalaníthat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=805 |
