Csala Károly
Az Avala filmstúdió és a belgrádi televízió közös készítményének forgatókönyvírója, Dragan Marković iskolamunkát végzett, amennyiben az lehetett a feladata, hogy már megint a jugoszláv kalandos partizánfilm műfajából vizsgázzék. Megfelelt a követelményeknek. Az antifasiszta háború filmi legendáriumát toldotta meg még egy darabbal.
Egy kicsiny partizáncsoport miniszternek és kísérőinek álcázva, bejut Belgrádba, és kivégzi a németek zsoldjában tevékenykedő, Münchenben kitanult „diverzáns-ellenes” szakembert, Gaspar őrnagyot. Talán nem is kellett volna odaírni a film végére, hogy a történet szereplői nem valóságos személyek.
Jókora lövöldözések, késszúrások láthatók, megbízható színészek előadásában. A film abszolúte optimista: a hősök egytől egyig sértetlenek maradnak, az ellenfelek sorra elhullanak. De amúgy semmi túlzás, minden a legsimábbra kivájt „realista” mederben halad. Talán ez a legfőbb baj. Ha már kaland, legyen vad. A rendező, Aleksandar Djordjević legalább ilyen kis apróságban lázadhatott volna a lassan, de biztosan szakállasodó, negyedfél évtizedes műfaji konvenciók ellen.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 41. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7986 |
