Koltai Ágnes
A megszállt Lengyelországban kibontakozott ellenállási mozgalom az újkori lengyel történelem egyik legizgalmasabb és legvitatottabb eseménye. A hitleri fasizmus legyőzésére szerveződött mozgalom megosztott volt (mivel mind a londoni emigráns kormány, mind a baloldal irányította csoportok a háború utáni politikai-hatalmi vezetés megszerzését tartották szem előtt), s bár széles társadalmi bázissal rendelkezett, nem tudta megtörni a német uralmat.
Néhány hónappal ezelőtt az Európa Kiadó megjelentette R. Bratny: Kolumbuszok című regényét. A könyv egyike azon kevés műnek, amely a lengyel ellenállási mozgalmat árnyaltan, történelmi szerepe és történelmi méretű tévedései fényében mutatja be. Akik olvasták a könyvet, Łomnicki filmjében kissé átalakítva Zygmunt, a Honi Hadseregben harcoló ellenálló kiszabadításának történetét ismerhetik fel. A film (noha forgatókönyvét az a J.S. Stawiński írta, aki Wajda Csatornájáét is), az ellenállásban csak izgalmas kalandot lát. A Szürke Seregek (a Honi Hadsereg irányítása alatt harcoló Cserkészszövetség, az ő jelük a vasmacska) fiatal, rokonszenves harcosai hősies akcióval kiszabadítják egyik, a Gestapo kezébe került társukat. A film nagy része ennek az akciónak a megszervezését mutatja be. Teljes homályban marad az ellenállás társadalmi gyökere, célja, szerepe. A mozgalom hibáit az értelmetlenség határát súroló tettek, a figyelmetlenség, a be nem tartott konspirációs szabályok okozta lebukások jelzik. Valójában ennél súlyosabb és mélyebben rejlő okok vezettek az ellenállás felmorzsolódásához. Kár, hogy Łomnicki ezzel az igazán fontos kérdéssel nem mert szembenézni.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39-40. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7943 |
