Koltai Tamás
Makk Károly filmje kanadai koprodukció, ami ezúttal tökéletesen indokolt: a történet fele a tengeren túl játszódik. A Drága kisfiam kockáin hiteles a kanadai utca, a kanadai családi ház, a kanadai tervezőiroda és a kanadai bank. Az alkotók szerencséje – gondolhatja a néző –, hogy módjukban állt filmjüket az eredeti helyszínen forgatni. Csakhogy miközben pergett a történet, egyre inkább úgy éreztem, hogy az események fordított sorrendben zajlottak le. Nem egy kész sztorihoz kerestek forgatási lehetőséget, hanem előbb volt a koprodukciós szerződés, és ehhez a gombhoz varrták a kabátot. Látni vélem, amint az ötlet fogantatása után a forgatókönyvíró Kardos G. György elkészíti a szcenárium vázát, kidolgozza a jeleneteket, majd megkéri kanadai szerzőtársát, Mavis Galantot, hogy vesse papírra az odaát játszódó epizódok dialógusait. Ezeket azután már csak vissza kellett fordítani magyarra a hazai utószinkronhoz.
De lássuk a történetet közelebbről. Két vonala van. A fiúé és az anyáé.
A FIÚ, Jancsi. Amikor disszidált, húszéves volt. Korábban (még itthon) otthagyta az egyetemet a foci miatt. A menyasszonyát itthon hagyta a disszidálás miatt. Most (odakint) diplomát akar szerezni estin, de egyelőre műszaki rajzolóként dolgozik, főnöke pedig mindig odaáll a háta mögé, s annyit mond: „Bravó, John, csak így tovább.” A felesége, aki bankmenedzserként vinni akarja valamire, meg szeretné változtatni a nevét, mert az ügyfelek nehezen tudják kimondani, hogy Mrs. Fehéregyházi. A fia szeretné megkapni az apja bugylibicskáját, ami a legjobb bugylibicska Kanadában. A barátja, Mike Balogh, a többi összejárogató magyarral együtt elénekli a Himnuszt gyerekkori haverjuk, a „gróf Teleki téri” Landler Gyuri öngyilkosságának évfordulóján. Amikor nagyon elkeseredettek, akkor a Hársfa utca, a Dob utca és a Szvetenai utca (?) környékét járják végig képzeletben. John Fehéregyházi egyszer csak rájön, hogy ő egy „negyvenéves senki”, ezért nem megy haza a saját születésnapi partyjára, amit a felesége rendezett, és amire a felesége főnöke is hivatalos. Ellenben Pestre látogat, ahol húsz éve nem járt.
Az ANYA, Margit. Babafejeket fest mint bedolgozó, és albérlőt tart. Albérlőt fiatal korában is tartott, de akkor albérlőn kívül szeretőket is. Ez okból a fiát öt évig vidékre adta, intézetbe. Származására nézve nemes. Valahonnan előásta a kutyabőrt, és gyöngyösbokrétás-pruszlikos fényképet küld a fiának. Minden pénteken a Gerbeaud-ban ötyézik, és nem létező történeteket talál ki Jancsiról. Egyik alkalommal Balogh néni bejelenti, hogy kivándorol a fiához, Mike már lakást is vett neki. Később kiderül, hogy azokból az ötven dollárokból, amiket Jancsi adogatott neki kölcsön. (Mennyibe kerülhet Kanadában egy lakás?) Margit ekkor azt hazudja, hogy Zürichben találkozik Jancsival. Jancsi épp akkor érkezik váratlanul Pestre, amikor Margit a bátyjánál dekkol. Így nem találkoznak. És most jön a csattanó: Margit felháborodik. Nem az élet igazságtalanságán, hanem azon, hogy miért kellett fölrúgni a hazugságok hallgatólagos konvencióját. Hiszen távolról olyan jó volt minden.
Végül is kétségtelen, hogy a banális történet ravaszul meg van spékelve. De ettől még banális marad. Főleg, ami a kanadai beilleszkedés nehézségeit illeti. Mike például azért nem nyeri meg a külön neki bemutatott „rendes” kanadai lány tetszését, mert provokatív módon két pofára zabálja a húst. Mit fognak ezek után gondolni a kanadai nők a magyar férfiakról?
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Drága kisfiam profi módon van megcsinálva, fölényes mesterségbeli tudással. (Nem tudom, hogy Makk Károly-szinten ez különös dicséretnek számít-e.) Tolnay Klári kicsit túlcukrozott játéka kiválóan illik Margit negédes szomorúságához. Mesteri pillanatai is adódnak, például amikor büszkén hozzáteszi egy maga gyártotta hazugsághoz – de úgy, hogy csipetnyi keserűséget erezzünk mögötte –: „Hát ilyen fiú ez.” Törőcsik Mari fanyar epizódja a húsz éve elhagyott, loncsos hajú szerető szerepében, bravúros etűd, bár nem kapcsolódik szervesen a történethez. Tökéletes a Gerbeaud-beli hangulat, és érezzük a rendező szereposztó biztonságát, amikor nyers modorú, ám érző szívű bátyként kétszer húsz másodpercre megjelenik Páger Antal. A gáláns udvarló pedig, dr. Stangl Dénes, „akinek levegője van”, ugyan ki lehetne más, mint Balázs Samu?
Problematikusabb – bár kézenfekvőnek látszik –, hogy Jancsit kanadai színész, Gordon Pinsent játssza. Egy húszéves Jancsiból negyvenéves korára Kanadában tökéletes John lesz – ebből a szempontból a szereposztás hibátlan. Csakhogy abban a pillanatban, amikor a tipikus kanadaivá vált magyar fiú Tordy Géza jellegzetes szinkronhangján szólal meg (a hanghoz társítva mindjárt a figurát is), furcsa tudathasadással látjuk a sihederes Tordy Gézát, aki egy idegen pasas földi porhüvelyében – hasbeszél.
Tűnjék bár szószaporításnak, még egyszer le kell szögezni: Makk Károly és Tóth János operatőr nagyon tudnak filmet csinálni. A „Macskajáték-stílus” tér vissza emészthetőbb formában ezen a filmen. A tárgyak kiemelt, pontos képe. A részletek esztétikai szépsége. Szobabelső- és komódtöredékek. Levéltöredékek is. Fényképek. Az öngyilkos barát filctollal áthúzott, többször visszatérő fotója. A főhős polaroid-géppel készített önarckép-sorozata. Fényképek a múltból: csecsemőkori arcmás, fiatallány-portré, szépasszonyfotó. (Bár ez ügyben akad vitatni való: Tolnay és Törőcsik tíz-húsz éves civil fotója mindig Tolnay és Törőcsik tíz-húsz éves civil fotója marad, sohasem lesz azoknak a fiktív alakoknak a fényképe, akiket játszanak.)
Műgond, valódi körültekintés, jó színészek – mindez a Drága kisfiam készítőit dicséri. Ne feledkezzünk el a film – Tóth János mellett – másik operatőrjéről, T. Vamosról sem. Nevének „T.”-je mögött talán egy Thomas rejtőzik – azaz, ha jól sejtem, mint Vámos Tamás származott el tőlünk. Fehéregyházi Jánosnak – vele ellentétben – John Fehéregyháziként nem sikerült valakivé válnia. Érzésem szerint ugyanez lett volna a helyzet akkor is, ha itthon marad Jánosnak. És akkor még filmet sem forgatnak róla. Pláne koprodukciósat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7886 |
