Koltai Ágnes
A történelmi filmek többnyire a jelen parabolái. Olyan eseményeket dolgoznak fel, amelyek a mai világra is érvényes üzeneteket hordoznak. A rossz történelmi filmet biztonsággal felismerhetjük a leegyszerűsített, összefüggéseitől megfosztott tényekről, a történelmietlen szemléletről. A varsói polgármester ugyan nem a történelmi film beteg lova, de nem több, mint erőtlen, érzelmekre apelláló tisztelgés a hősök előtt. A teljes érdektelenségből a régi híradórészletek emelik ki a filmet.
A. Trzos-Rastawiecki kedvelt dramaturgiai fogása a dokumentum értékű elemek beépítése a fikció szövetébe. Korábbi filmje, az Egy gyilkosság anatómiája a fikció és a dokumentum egymásra reflektáló felépítésének remek példája. A rendező szabadon bánt a dokumentummal, jóllehet az lényegénél fogva egyedi, egyszeri (mivel konkrét jelenséghez, jelentéshez tapad), ami nagyon megköti az alkotók kezét. A varsói polgármesterben már közel sem ilyen sikeres a dokumentum és a fikció ötvözése. A híradóbetétek csak illusztrálják a (sajnos elég érdektelen és lassan gördülő) mesét. Az erőtlen, lagymatag színészi játék sem tudja visszaadni a történelmi pillanat drámaiságát.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1980/07 37. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7802 |
