Zilahi Judit
Rosszabb film már készült ennél – bár efelől is vannak kétségeim –, de üresebb talán még soha. Vánszorog a cselekmény, nincsenek gondosan kimunkált, egyénített, részletmegfigyeléseken alapuló karakterek és nincs hiteles környezetrajz sem. Ha nem hangzana el néha a „parancsnok elvtárs” megszólítás, 19. századbeli zsánerképek véghetetlenül lassú sorjázásának tűnnék föl a történet, amely valójában a II. világháború utáni Románia egyik kis falujában játszódik. Egy bandita garázdálkodik itt, akivel a lenyalt hajú civilruhás, de nyalka rendőrtisztek végül tűzharcban leszámolnak. S közben motiválatlanul, ötletszerűen népszínműfigurák csellengenek át a színen: az okosszavú koros parasztember, a bandita szeretője, aki olyan, mint a hajdani betyárok babája, és lótolvajok a csárdában. Honnan jönnek, hova tartanak, nem tudni, csak annyit, hogy kitöltik a 90 percet – nagy nehezen.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 43. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7596 |
