Schéry András
„Az Országos Filmtár dokumentációs füzetei” címet viseli a római Centro Sperimentale di Cinematografia (Filmművészeti Kísérleti Központ) szerény kiállítású kiadványsorozata, melynek 9. füzetét Gaál István munkásságának szentelte a szerkesztő. Guido Cincotti, abból az alkalomból, hogy vetítéssorozatot rendeztek Rómában a magyar filmrendező munkásságából. Azt, hogy Gaál „árfolyamát” milyen magasan jegyzi a Centro Sperimentale – amelynek a rendező 1959-től 1961-ig hallgatója, majd nemrégiben vendégelőadója volt (ez utóbbiról lásd a Filmvilág 1979. 18. számát) –, az is mutatja, hogy az eddig megjelent tíz füzet közül mindössze három a rendezői monográfia: a másik Dreyer műveivel, a harmadik az író Mario Soldati filmrendezéseivel foglalkozik.
A Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret című füzet írójától, Massimo Pepolitól ilyen terjedelmi keretek között persze alig várható több a szűkszavú „dokumentálásnál”. Rövid, eligazító tanulmányban vezet végig Gaál eddigi alkotói pályáján, melyen a csúcspontoknak a Magasiskolát és a Holt vidéket tartja. A rendező egyéniségét, gondolkodásmódját nyilatkozataiból vett idézetekkel igyekszik felvillantani. A bevezetőt teljes, s példásan pontos filmográfia követi, amelyet a filmek néhány soros – szükségképpen igen vázlatos – tartalmi leírása és jellemzése egészíti ki, valamint szemelvények Gaál filmjeinek külföldi méltatásaiból.
Kétségtelen, hogy minden ilyen kiadvány a magyar filmművészet jobb külföldi megismerését szolgálja; de a legjobb szolgálatot mégiscsak az tenné, ha a magyar filmek az olasz közönség mind szélesebb rétegeihez juthatnának el.
(Massimo Pepoli: István Gaál, memoria e coscienza. Quaderni di documentazione della Cineteca Nazionale, CSC. Roma. 1979. 49. old.)
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 63. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7576 |
