Loránd Gábor
„Sok az ellenség és lopnak, rabolnak. Mi ketten majd rendet teszünk.” A film főhőse, az öreg vadőr, egy magánvagyonok felülvizsgálására alakult népi ellenőrző bizottság elnöke, valóban azt hiszi, hogy fiatal munkás kollégájával megtisztíthatja a seregnyi magánérdek pókhálójával benőtt közéletet. Azonban láthatatlan falakba ütközik. A százezrekkel elszámolni nem tudók megússzák, ő maga pedig lelkileg rokkantán, megtörtén kényszerül föladni a harcot. A magasról jött buzdító jelszó képtelen illúziónak bizonyul, a „Rózsaliget” luxusvillái mitől sem tartva híznak tovább a jó levegőn. A kényszernyugdíjra ítélt öreg harcos pedig e szavakkal búcsúzik nagyvadászatra gyűlt főnökeitől: „Itt minden trófea a tiétek...”
Deák Ferenc írásából Vicsek Károly rendezett izgalmas, érdekes filmet. Szándéka vitathatatlan, a film színvonala is felülemelkedik az átlagon. Egy dilemmát mégsem küzdtek le az alkotók. Szükségesnek tartották hozzátenni a kötelező „antirózsaszín” tanmesét arról, hogy harcosunk elkeseredésében dogmatikus túlzásokba esik: ártatlanokat is üldöz (hogy valójában mennyire azok, nem derül ki világosan), ami álltai jellemrajza nem lett összetettebb, viszont hitelét mesterségesen csökkentették a szerzők, elmagányosodásába hamis motívumokat kevertek. Amint azzal is, hogy elmulasztották felvillantani azt a tán nem hurráoptimista reményt, hogy hősünknek azért akad bázisa. Társadalmi bázisa.
A filmet azoknak ajánljuk, akik nem lelkesednek a nagyvadászatokért.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 47. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7533 |
