Schéry András
Macskájuk a moziban többnyire magányos öregasszonyoknak van. Lehet még színésznőknek (minimum angóra-macska) gyerekeknek, blazírt magándetektíveknek, hóbortos művészeknek, meg ősi titkokat őrző modern boszorkányoknak (hozzánk el nem jutó horrorfilmekben;. De a kicsinyes acsarkodásban egymást a vászonról is lejátszó Mariangela Melato–Ugo Tognazzi testvérpár mellett egy macskának nem lehet helye. Így hát a joviálisán falánk, római nemtörődömséggel bóklászó, közönséges háztartási macskának meg kell halnia. Már csak azért is, hogy elkezdődhessék a fergeteges komédia, amelyben a testvérpár a gálád macskagyilkos felkutatásának ürügyével szabadulni próbál a közös tulajdonukban levő ház – kellőképpen bizarr – lakóitól, hogy a roskatag ingatlant jó pénzen eladhassa.
Minden percben történik valami, mindenki jópofákat mond, a színészek láthatólag élvezik a komédiázást. Comencini ezúttal szerencsére eltekint az „igényesebb” filmjeit tönkretevő moralizálgatástól, – a néző pedig önfeledten szórakozik, már ha a feliratok gyorsolvasása mellett marad rá ideje: a forgalmazó ugyanis ezzel a „giccsadóval” sújtja e par excellence szinkronfilm közönséget.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 46. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7529 |
