rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Éjjjel-nappal énekelek

Kovács András Bálint

 

Ki ne ismerné Zdravko Colic táncdalénekest, a jugoszláv lányok kedvencét? Mert aki nem ismeri, és kíváncsi rá, nézze meg a róla készült, a dokumentum- és a reklámfilmek, valamint a show-műsorok elemeit ügyesen elegyítő alkotást, és máris gazdagabb lesz néhány fontos ismerettel.

Először is megtudhatja, hogy Zdravko fiatal, modern, okos, az igazi férfi mintaképe. A legszebb szarajevói fiú. Némelyek szerint van ugyan nála jobb énekes, de ő kivétel. A lányok szeretik, a férfiak féltékenyek rá. A jugoszláv popzene egyik prominens képviselője szerint magas tenorhangja divatos, megjelenése jó és nem énekel hamisan: ezért szereti mindenki. Egy elegáns külsejű már idősödő elvtárs azt állítja, hogy Zdravko kapocs múlt és jelen között: „Feltehetően az ötvenes években született, mikor sikereink elkezdődtek, ő sikereink megtestesítője.”

Megtudhatja továbbá – immár magától Zdravkovtól –, hogy soha nem kívánta a hírnevet, nem hitt magában és nem tudja, mi ez a nagy népszerűség: hogy nem is olyan édes minden, vannak nehéz pillanatok is: a népszerűség például nehéz, mint a malomkő; hogy első szerelme a zene volt, nagyon szereti Cliff Richardot és a tengert; hogy néha borzasztóan szenved a nagyváros forgatagától, zajától, és ezért lakatlan szigetekről álmodozik, ahová egyedül elmenekülhetne; hogy élete örök mozgás egyik szállodából ki, a másikba be (ez úgy válik a néző számára is átélhetővé, hogy Zdravko e mondatát egy robogó vonatban mondja, feltehetően épp úton két szálloda között. A rendező egyébként gyakran használja ki a filmi kifejezés szuggesztív erejét: például, amikor Zdravko az elhagyatottságról énekel, egy száraz falevelet látunk, amint magányosan sodródik a folyóban).

Végül Zdravko Colic jóvoltából azt is megtudhatjuk, hogy a rock zene a szépből jön (!), és nem tűr törvényt, sémákat.

Ami a sémákat illeti, úgy tűnik fel, hogy a film analógiát mutat a rock zenével. Most már csak az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha ezt valaki nem tudja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/05 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7467

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1343 átlag: 5.52