Koltai Ágnes
Ha nem látom a filmet, nem jövök rá, hogy a bolond évek a kamaszkort jelentik. Azt hiszem, számos más jelző alkalmasabb lenne az ifjúkor aposztrofálására, mint az elkoptatott, jópofáskodó bolond, ráadásul a film azt próbálja ábrázolni, hogy a tinédzserek élete is bővelkedik konfliktusokban. Ébredező szexualitásukkal, a társadalom, a szülők erkölcsi kényszerével viaskodó gimnazisták kóstolgatják a szerelmet Zoran Čalić filmjében. Az életkoruknál fogva amúgy is bizonytalan kamaszok senkire, legkevésbé a tapasztaltnak tetsző felnőttekre nem támaszkodhatnak. Pedig nagy szükségük volna okos, tapintatos segítségre, mert saját vágyaikat sem ismerik igazán, hát még egy nem kívánt terhesség következményeit. Az iskolában a virág megporzásáról tanulnak és végighallgathatnak egy unalmas, latin elnevezésekkel megtűzdelt felvilágosító órát, de a legjobb esetben is pofonokkal fenyegetik őket, ha saját szexuális problémáikban kérnek eligazítást. Ezek után érthető, ha terhesség és tiltott magzatelhajtás Bobe és Marija szerelmének következménye.
Sajnálom, hogy a film végül is sikertelen: a történet lassan csordogál, a figurák (főként a felnőttek) kidolgozatlanok, hiteltelen a happy endbe hajló befejezés. Megértő elnézésem a rendező rokonszenves álláspontjának szól: nem bírál, nem mutogat ujjal a „felelőtlen fiatalokra”, nem akar bölcs tanácsokat osztogatni, csak azt mondja, hogy azok a konfliktusok is léteznek, amelyekről nem akarunk tudomást venni. Jó műhöz ez természetesen kevés.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 46. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7407 |
