rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Fészek a szélben

Barna Márta

 

A földjét, jószágát, lovát mindenekelőtt óvó paraszt típusa, történelmi kívülállása, a hazai irodalomban, filmművészetben is gyakori téma. Hamarjában elég, ha Sánta Ferenc, Balázs József prózájára, Fábri Zoltán filmművészetére gondolunk. Jelen történetünk is hasonló magatartás létjogosultságára keresi a választ. Egy tanyasi család feszült hétköznapjai elevenednek meg Észtország II. világháború utáni viharos korszakából. Háromszoros veszély fenyegeti az évszázados zártságba, mozdulatlanságba dermedt életforma nyugalmát: erdőkben bujkáló nacionalista csoport kiéhezett tagjainak zaklatásai, beszolgáltatást kötelezettségek a szovjet hatalomnak, ráadásul egy osztrák katonaszökevény befészkelése a családba. Mindez kiélezett, csaknem pánikhelyzetek sorozatát zúdítja a tanya lakóira, s úgy látszik, a túlélés föltétele a „következetesen kétkulacsos”, önvédelmi alapállás. De vajon a teljes elszigetelődés, a sehova sem tartozás adhat-e boldogulást?

Jurij Pijr, a családfő nagyapa a háború után ugyanazt teszi, mint a cárizmus alatt, mint a szovjet hatalom megteremtése idején, vagy a német megszállás hónapjaiban. Egyedüli iránytűje a tanya, a jószág, családja biztonságának megőrzése. E „földszagú” életvitel megértő ábrázolásában nyomon követhetjük e magatartás veszélyeit is. Kifejezetten erénye a műnek, hogy nem általában a politikai „semlegesség” ellen tiltakozik, hisz a változó idők nehéz talaján, zárt világban ez nem egyértelműen támadható magatartás. Vádat emel viszont az emberi lealacsonyodás ellen, mely végzetes döntést eredményez: nyílt tűzharcban, az elodázhatatlan választás pillanatában, a nagyapa ahelyett, hogy valamelyik oldalon fegyvert ragadna, még mindig csak a „tehenéig lát”. A bukás kulcsa; az elemi emberi erkölcsök torzulása, a segítség megtagadása. Kár, hogy Olev Neuland filmje a viszonylag árnyalt gondolatmenet, s az emberarcú figurák ellenére összességében mégsem hat olyan erővel, eredeti látvánnyal, hogy jelentősen kiemelkedne a középszerű művek sorából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7310

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1196 átlag: 5.24