Láttuk még

A Herceg és a Csillaglány

Hegyi Gyula

Jó néha igazi mesefilmet nézni. Olyasfajta történetet, ahol a király még almáriumban tartja a koronáját, udvari bohóc bukfencezik a trón körül, három lánya van a királynak, egyik, mint mondani szokás, szebb, mint a másik, de még a harmadik is „luxuskülsejű” lenne a mai házassági hirdetésekben. Régi és igazi mesét, melyben a Hold kackiás bajszú herceg, aki szívvel-örömmel segíti a földi hercegtársa, amúgy hites sógora összecsapását részint a gonosz szegény emberekkel, részint a záporok és a szelek főrendű, ám sajnálatosan tapintatlan urával. Jó az igazi mese: a sablonokat és a tanulságokat itt senki sem csomagolja korszerű „problémák” köntösébe, senki sem akar „üzenni” a nézőnek, a társadalomnak. A deus ex machina e filmben még nem rejtőzik bonyolult és nyakatekert álfordulatok mögé: szószerint értendő, hogy az égi hatalmasságok, jelen esetben a Nap, a Hold és a Szél le-leszállnak a földre, kisegíteni a kátyúból a pozitív hős elakadt ügyét. A Herceg és a Csillaglány persze elsősorban gyerekeknek szól: de kedvessége és műfaji hűsége a felnőtt néző számára is rokonszenvessé teszi.