Ambrus Katalin
A Csingiz Ajtmatov regénye alapján készült film története – mint a Dzsamila szerelme vagy Az első tanító című műveké – a kirgiz-szovjet író szülőföldjén játszódik. Egy küzdő, éhező és reménykedő kirgiz faluban, a második világháború éveiben, a fronton harcoló apák helyett a kamasz fiúknak kellett felnőttként helytállniuk. Ezért szimbolikus értelmű a cím, hiszen a „korai darvak” – a hagyomány szerint – bő termést ígérnek, de egyben jelképei a szinte még gyerek fiúk kényszerű, korai felnőtté érésének is.
A filmben álom-emlékezés és valóság kettős idősíkja fut párhuzamosan. A valóságos történésben végigkövethetjük Szultanmurat, az ifjú főhős ébredő szerelmét, társaival eltöltött küzdelmes-kalandos hétköznapjait, mert a fiúk tanulás helyett dolgozni kénytelenek, lovat ápolni, készülni a tavaszi munkákra. A valósághoz az álom-emlék Szultanmurat tudatán keresztül kapcsolódik, visszaálmodja azt az időt, amikor édesapja még nem ment el a háborúba. Ezek az idilli álom-darabkák jelentik számára a boldogságot: egy nyári utazás az apával, egy augusztusi délután a gyümölcstől roskadozó fák alatt, a polgárháborúból visszatérő apa fogadásának emléke. A két sík kifejezőén ellenpontozza egymást, s a lírai képalkotás, mely az emlékezés jeleneteit jellemzi, belesimul a valóságos cselekmény zordabb képsoraiba. Szultanmurat tragikus halálának pillanatában találkozik a két „idő”, s ez a „fő” jelenet gyenge pontja lesz a filmnek, mert az alkotók nem tudták elkerülni a hatásvadászó fogalmazást. Ám egészében érdekes, lírai alkotás. Sikerült megvalósítani, hogy Szultanmurat sorsának bemutatása több legyen, mint egy sajátos élettörténet meséje, s hogy korai halálában ne csak áldozat-voltát érezzük, hanem vállalt hősiességét is.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 47. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7284 |
