Harmat György
Lionel Jeffries színész (A törvény balkeze, Királyi játszma) és rendező (Hárman a vasút mentén című gyermekfilmjét az Angol Filmnapokon mutatták be 1972-ben, a Filmmúzeumban) most a gyerekek és felnőttek figyelmét egyaránt ébren tartó két filmmel jelentkezik. Igen, a Vízimese két film: dickensi indíttatású, néhány mesei elemmel tűzdelt játékfilmként kezdődik (az idő: 1850, a helyszín: Yorkshire; az árva fiút tolvajnak nézik); majd a kis Tommy vízbe ugorván rajzfilmhősként folytatja útját egy csodás birodalomban. (Az animációs betétet a lengyel koprodukciós partner, Miroslaw Kijowicz készítette.)
Mikor már kezdenénk belefeledkezni a rajzolt vízi világba, Jeffries (bármennyire profi is) elköveti azt a hibát, hogy újra meg újra víz fölé ránt minket a bevágott „élő” jelenetekkel. Ő ezzel nehezíti meg dolgunkat, a lengyel animációs rendező pedig azzal, hogy munkája nem egyenletes: a karikaturisztikus állatfigurák (a parókás-kalapos kardhal-testőr és a többiek) jobban sikerültek, mint az édeskés gyerekalakok – ez egyébként a Disney-féle stílus örök kettőssége. Hogy mindennek ellenére élvezzük a lubickolást, az a jó rajzötleteknek és a végig szellemes szövegnek (tömegnyi szójáték) köszönhető.
A színészek sokat tesznek az élő szereplők egyénítéséért, különösen a kis Tommy Pender és a nálunk kevéssé ismert nagyszerű Billie Whitelaw (Az utolsó Leó), aki jó tündérként több alakban is megjelenik.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42-43. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7039 |
